Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
gyermekeknek Együtt a felnőttekkel! Hurrá! Szabad szombat, hétvége! Az elhatározásnak szigorú szülői kérdések vetnek gátat: ki vezet benneteket? Hová mentek? Meddig maradtok?. Felnőtt kísérő nélkül?. . Hogyan gondoljátok? Nem! — hangzik a dörgedelem. Mit lehet itt tenni? Jó, ha a meghosszabbodott hétvégi szabadidő programjának szervezését már hétfőn elkezdi az őrs vagy a lakóhelyi baráti közösség. TervezzóLabirintus Áginak megígérte az édesapja. ha év végi bizonyítványa jó lesz, olyan ajándékot kap, amire már évek óta fáj a foga. Ha a labirintus útvesztőiből sikerül a felső sor betűit az alaó sor körőcsMibe eligazítani, megtudjátok, milyen ajándék vár Ágira, ha jól tanul. (A válasz helyességét ellenőrizhetitek a 14. oldalon.) tek meg, mit szeretnétek csinálni!... Kirándulni? Valószínűleg van az iskolában vagy a csapatban rendszeresen túrázó pajtás, őrs, szakkör. Kérjetek tanácsot beszéljétek meg az útvonalat, a látnivalókat, a közlekedéssel kapcsolatos tudnivalókat. Már kész programmal (indulás, közlekedés, úticél, visz- szaérkezés) álljatok szüléitek, csoportvezetőtök, osztályfőnökötök elé. Az sem árt, ha megtudakoljátok egymástót kinek a szülei szeretnek kirándulni, s őket próbáljátok „beszervezni”. Olykor egy fiatalos nagyi is vállalkozhat kísérőnek. A felnőtt jelenléte egy-egy őrsi programon — olykor elengedhetetlen. Mert bizony előfordulhat baleset, eltévedés, csomag elvesztése, vonatkimaradás, késés stb. — s ekkor egy tapasztaltabb felnőtt vagy nálatok idősebb jobban tud dönteni. Akkor sikerül jól a program — a kirándulás, a múzeumlátogatás, a társadalmi munka, a gyűjtőmunka, sportversenyek, színház-, mozilátogatás, ha olyan felnőttel, ifivel mentek, aki maga is szereti, ismeri mindezt. Mert akkor nemcsak kísér benneteket, hanem ötleteivel gazdagítja a programot. A ..náthás” szalonka A kutast erdész vadásztársamtól érkezett lapon csak egyetlen szó volt: Megjöttek! Ez a szó hevesebb dobogásra késztette szívemet A Sándorok nevenapján estefelé ki is robogtunk Laci pajtással a kutas-cseri erdőbe. A Pintér-tanya mögötti fiatal tölgyes és a szálas erdő szélén egy korhadó fenyőrönkre ültünk, mert még a nap nem nyugodott le. A müút felől állandóan hallatszott a gépkocsik motorjának zaja, mert északkeleti szél fújdogált. Hangos volt az alkonyati erdő a madarak dalától. Mögöttünk a száraz avaron feketerigó szöszmőtölt. Távolabbról ijedt récehápogást hallottunk. Néhány perc múlva el is repült felettünk a felriasztott csapat ezután egy ölyv szállt az égeres fölött északi irányba. A nyiladékon túl, az idős tölgyesben szajkó riasztott. Két kis cinke a mögöttünk levő fákon csendesen beszélgetett, és akrobata ügyességgel a kéregrepedéseket vizsgál- gatta. Lackó hátrafordult és fejével á cinegék felé intett. Ebben a pillanatban hangos őzriasztás kezdődött. Hamarosan ki is derült, mi okozta az őzek riadalmát. Négy süldő ballagott át a nyiladékon, tőlünk ötven méter távolságra. — Hej, ha a golyóspuska Itt lenne, ezek közül kettőt is kilőhetnénk — jegyezte meg Lackó es a disznók felé mutatott. Az őzek most még hangosabban riasztottak. Hamarosan ennek is megláttuk az okát Hat szarvas sorakozott át a nyiladékon. A nap vörös korongjának már csak egy kis része látszott. Hamarosan el is tűnt a bőhönyei szőlőhegy mögött — Azt hiszem Itt az ideje, hogy a száraz levelű tölgy- fáeskák takarásába álljunk, mert napnyugta után várható a húzás — szóltam a távcsővel nézegető Lackónak és el is indultam a nyiladék széléhez. Lackó mögém állt, és ahogy én, ő is forgatta fejét. Két varjú repült délnyugatról északkelet felé. Hangos ka rogásuk fölverte a sötétedő erdő csendjét. Az őzek is megnyugodtak, a rigó is elfújta fohászát Hangos suhogássá! elrepült felettünk egy csapat madár. Az erdőt betakarta az esti homály; a hold vékony sarlója előtt ki gyűlt az esthajnali csillag. .. Ekkor az égeres fölött: Kvoórr . I - kvórr ,;. kvoórr- r-ogva elhúzott egy szalonka. Nem láttam, csak a hangját hallottam. Ránéztem az órámra; pontosan tizennyolc óra húsz perc voR. Durr, durr, öusrr, csattant gyorsan három lövés, aztán a fák tetejét súrolva elrepült felettünk egy szalonka. — Pszippsz — pszippsz — psz, hangot adva el is tűnt a sötét erdőben. Néhány percig vártunk még. aztán elindultunk a kocsihoz; Messze bent az erdőben egy bagoly huhogott ... Hazafelé jövet sokáig hallgattunk. Amikor a kaposújla- ki sorompót elhagytuk, megszólalt Lackó.-r— Ugye, náthás volt az a szalonka, azért tüsszögött... Az, amelyik fölöttünk elrepült. — Lehet, Lacikám, mert influenza járvány van — mondtam nevetve, aztán megmagyaráztam a két hang közötti különbséget. Tóth Ferenc Bayer Béla• Altató Rozsdás az alkony — nyúlik az árnyék, sombokor pisszen — moccan az ág. vadrózsa izzik part hűvösében, kortyukat bontják lomhán a fák. Kósza harangszót ringat az este, \ csillagot hintáz a bársony ég, halk hegedűszón surran az álom. bokol a hold — és ring a sötét. Tojáshölgyek, tojásurak Készíthetünk főtt-tojásfejű „néni-bácsi” csoportot. A hagyományos főtt tojást gyurmatestre ültetjük (1 kanál konyhasóból, 3 kanál lisztből, kevés vízzel sűrű, tésztaszerű másszát készítünk.) Száradás után festhető, vízfestékkel, filctollal arcot, ruhát mintázunk. A fejtetőre az idősebb urak részére köny- nyed vattafrizurát, a hölgyeknek vastag pamutszálak segítségével löknis, vagy fejtett fonalhulladékból bozontos frizurát ragasztunk. Kedvelt madaraink a fecskék Magyarországon három fecskefaj él, közülük a füsti- és a molnárfecske kizárólag az ember közelében, falvakban, városokban, a partifecske főként a folyók, tavak környékén, ahol elhagyott sóderbányákban, meredek partoldalakban fészkelnek. A ftis- tifecske színezete acélkék, homloka és torka rozsdavörös, alsóteste fehér vörhenyes árnyalattal. A molnárfecske felül ugyancsak acélkék, de háta_ és egész alsóteste hófehér, ez a házak körül keringő madarakon mindig jól látszik. Rendszerint több madár él együtt, a fészkek néha szorosan egymás mellett épülnek az eresz alatt, vagy a modern épületek erkélyeinek szögleteiben. Fecskéink valamennyien vándormadarak, a téli hónapokat Afrikában töltik. Tavasszal legkorábban, márciusban, a füstifecske érkezik, de a fészkelőhely közelében csak áprilisban jelenik meg, körülbelül ugyanakkor, amikor a molnárfecskék és a parti- fecskék érkeznek haza Afrikából. Ha az időjárás kedvező, mindhárom faj kétszer nevel évente fiókákat. A fecskék kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, kora hajnaltól alkonyaiig a levegő országútjait járják. Hűvös, esős napokon viszont, amikor a rovarmozgás a magasban megszűnik, gyakran megfigyelhetjük őket a legelő gulya körül, vagy tavak felett suhanva, ahol a szárnyaikkal felvert rovarokat szedik össze. A fecske és a gólya mindig a magyar ember kedves madarainak számítottak, sok költemény emlékezik meg róluk. Védjük a fecskéket! Nemesek azért, mert tavasztól őszig a levegőben mozgó rovarokat tizedelik, hanem elsősorban azért, mert itt élnek köröttünk, életet visznek a betondasumgel szürke egyhangúságábaRajzok a Balatonról A boglárleöei sétányról nyíló egyik utcában van egy ház. ahova hetente két alkalommal gyerekcsapat érkezik. Hónuk alatt rajztábla, táskájukban. szatyrukban ceruzák* vízfesték, pasztellkréta, vázlatfüzet. Kis idő múlva ismét nyílik a kertajtó, a gyérekek a part felé tartanak, de irh- mar egy ősz szakállú idősebb ember vezetésével. — Negyven esztendeig tanítottam rajzot egy budapesti általános iskolában — mondja Derzsi Kovács Imre, amikor a „szakkör” után beszélgetni kezdünk. — Több mint fél évszázada a Balaton szerelmese vagyok. Magam sem tudom, hány tucat képet, rajzot, metszetet készítettem a tóról. A feleségemmel immár az egész évet itt töltjük. A gyerekekkel való ismeretségem úgy kezdődött, A KAPOSVÁRI RUHAGYÁR felsőkonfekciót gyártó nagybajomi telepére FÖLVESZ telep vezető-helyettest könnyűipari műszaki főiskolával és 5 éves szakmai gyakorlattal, vagy ruhaipari technikusi végzettséggel, szakmunkás-bizonyítvánnyal és 10 éves termelési gyakorlattal. Művezetőt ruhaipari technikusi végzettséggel, szakmunkás-bizonyítvánnyal és 5 éves termelési gyakorlattal. Mindkét munkakörhöz háromszobás összkomfortos lakást biztosítunk. Fizetés megegyezés szerint. Miért van nyúlszája a nyúlnak? (Észt mese) Jelentkezés osztályon. részletes önéletrajzzal a személyzeti f»0S79i összegyűltek egyszer a nyálak egy nagy erdei fenyőfa alatt, hogy megtanácskozzák, miként változtathatnának nyomorúságos életükön. — Mi mindenkitől félünk, testvérek, tőlünk viszont senki se fél — panaszkodott a legidősebb. — Mindenki elől futnunk kell. macska, kutya, róka elől, sehol sem építhetünk magunknak otthont, sehol sem élhetünk békében asszonyainkkal és gyerekeinkkel, és nem tudjuk, hol kereshetnénk nyugodtan és békén élelmet magunknak. És ez mindig csak rosszabb lesz. Minden vakarcs semmirekellő ránk vadászik. Ahogy meglát valaki minket, rögtön kiabálni kezd: — Ott egy nyúl, ott egy nyúl, fogjátok meg! — Jobb volna akár, ha belefojthatnánk magunkat egy tóba, mint így élni tovább. Meg kell halnunk, mindannyiunknak! Minden nyúl egyetértett evvel, és futottak a tóhoz, hogy beleöijék magukat. A tó partján egy juhnyáj legelészett. Ahogy a birkák meglátták a nyulakat, megijedtek és futni kezdtek. A juhászok és a kutyák meg futottak utánuk. Mikor meglátták a nyúlok, hogy menekülnek előlük a birkák, nevetni kezdtek. No. most már nem akarták vízbe fojtani magukat. Meggyőződtek róla, hogy tőlük is fél x>a- la ki. Addig kacagtak, és egyre csak kacagtak ott a nyulak, míg a hasuk is remegett a nagy nevetéstől, és a hangos kacagástól hirtelen kihasadi a szájuk. És ilyen hasadt maradt mind a mai napig. hogy tavaly tavasszal az egyik közelünkben lakó kisfiú megállt a hátam mögött, miközben festettem. Beszélgetni kezdtünk, papírt, ceruzát kért, hogy ő is rajzolni akar. Legközelebb elhozta a barátait is. Magyaráztam nekik, mit hogyan csináljanak, később ecsetet, krétát adtam a kezükbe. Nagy élmény számomra, hogy hetvenen túl valaki még számit az emberre, valami hasznosat lehet tenni. Azért szereltem mindig az alsó tagozatos gyerekekkel foglalkozni, mert fantáziájuk, szabadon szárnyaló képzeletűk szinte kimeríthetetlen. — Ahogy láttam, még télen is kimennek a partra, a szabad levegőre, s ott készítenek vázlatokat, s addig míg lehet, ott is dolgoznak, festenek — Míg aktívan tanítottam is tisztában voltam veié; az egész napos bezártság után milyen jóleső érzés kimenni a szabad levegőre. A rajzoktatásban talán a legfontosabb dolog, a jó látásmód megtanítása. másrészt tudományosan is bizonyított tény, hogy a rajzoló, festő gyerek sokkal kevésbé agresszív, vágyait, álmait a papíron juttatja kifejezésre. Nálunk ebben a kis közösségben mindenki egyenrangú, senkinek sincs megszabva, mit csinál, így aztán nagyon változatos, szép munkák születnek. Az épp készülő alkotások között lapozgatunk, s közben szemünk előtt kibontakozik a tó és környékének ezernyi arca. K. Zs. SOMOGYI NÉPLAP 13 * Első írásait lapunk közölte. Ez a varsa „Ki-ol-va-só” címmal hamarosan megjelenő kötetéből való.
