Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

Fejlődő testvérvárosunk A „másfélezer éves" kórus Éppen fél évszázada éne­kel ez a nevezetes kórus. Hajdan „a 47-es kaszárnya öregeinek énekkara” volt. Hogy ez mit jelent? Ez ma­gyarázatra szorul nálunk, de még a szovjet testvérmegyé­ben is. A textilipari munká­sok éltek ezekben a kaszár­nyákban a Proletarka nevű, híres kalinyini munkásne­gyedben. Ez persze ma már a múlté. A hajdani 47-es ka­szárnyát régen átépítettéK, nagyszerűen fölszerelték. Most ott van a kalinyini Pa- mutfonó-ipari Kombinát egyik munkásszállása. A kórust Jelena Ivanovna Jakovlevna szervezte meg öt­ven évvel ezelőtt. A gyár nyugdíjasainak az együttese volt. A háború utáni nehéz években nemcsak énekeltek, hanem ott dolgoztak, ahol éppen szükség volt rájuk: tő­zeget vágtak, uszályt rakod­tak, erdei tüzek eloltásában segédkeztek ... 194? óta Antonyina Alek­szandrovna Nyikonora áll az énekkar élén. Senki se gon­dolná, hány évesek együtt. Ha az átlagéletkort, a hatvan évet vesszük, akkor is más­félezer éves e kórus! A legutóbbi hangverseny«» megünnepelték a régieket. Különösen sok tapsot kapott a kórus szólistája, A. G■ Lop- kacseva. ő már ötven éve énekel! S meg öt ilyen társa van az együttesben. A kórus mégis fiatalos lelkesedéssel szerepel mindenhol, ahová hívják. Ok a textiles művelő-' dési ház büszkeségei. Vizsgázik az új villamos Rzsev újjászületett Pillantás a szülőfalura — az űrből Kalinyini úttörők fogadják az űrhajóst A legnagyobb tó kék víz­csöppnek látszik a világűrből a szülőfalu határában. Az űr­hajósoknak minden percükről el kell számolniuk, mégis mindegyikük megteszi, hogy legalább egy pillantást vet rá. Így volt ezzel a most öt­venéves űrhajós, Oleg Gri- gorjevics Makarov is, szovjet testvérmegyénk szülötte, akit kétszer tüntettek ki a Szov­jetunió Hőse címmel... Gyermekkora Udomléban telt el. Büszke erre, hiszen ez az édesanyja, az édesapja szülő­faluja is. Ott élnek rokonai, a jó ismerősök, a barátok. Még ma is gyakran mesélik a faluban, hogy Oleg mennyi sárkányt, repülömodellt ügyeskedett össze kisfiú ko­rában. Jól tanult, így elhatá­rozta, hogy jelentkezik az autómérnöki karra; egyik ba­rátja azonban rávette, hogy inkább a repülőmérnökire ménjen. Azóta se bánta meg, hogy ezt választotta. Az egye­tem elvégzése után főkonst­ruktőrként dolgozott, s a tár­saival együtt elkapta a fiata­los hév, milyen jó volna, ha ők is repülhetnének a világ­űrbe. Minden alapjuk meg­volt az álmodozáshoz, hiszen különféle berendezéseket ter­veztek az űrhajókba, s más a helyszínen ellenőrizni a mű­ködést, a tapasztalatok alap­ján változtatni a konstruk­ción. Aztán eljött a várra várt pillanat. 1966-ban megkezdő­iött az űrhajós fölkészítése. 1973-ban járt először a világ­űrben a Szojuz—12 fedélzeti mérnökeként. Kalírtyinban és környékén ma is sokat emlegetik azt a napot, amikor a rádió be­mondta a nevét Nagy volt az öröm, hogy földijük jár az űrben, ö szintén örült, hiszen annyi tapasztalatot szerzett odafent Erre szükség volt, Aki belép ebbe a múze­umba, eigyönyörködhet a regi lámpáikban, cserepek­ben, rokkáikban, trojkacsen- gőklben, amelyek vajam fe*- móraden par as zth a rcban meg­találhatók voltaik. A hires régi trojka ese*v- gőjéin az a felirat olvasha­tó: „Vaszilij Nyefedov mes­ter Valdcíjbart”. Tehát ez a híres csángó a népdalokban megénekelt Vaidiaiból való. Kanc'biiraa helytór-bánetá múzeuméiban mindig sokan nézik a tárlókban, elhelye­zeti; tárgyaikat a képeket a falaikon. Különösen érdeke­sek azok, amelyek a szsov- jethatalom megerősödését követik nyomon. Sok doku­mentum idézi föl a Nagy Honvédő Háború idejét. Ügy mondják a testvér­in, egyében, hogy a karotoimai — egyedülálló múzeum. Azok a gyerekek gyűjtötték össze, ami itt látható, akik itt jártak iskolában. Házról házira jártak, fölkeresték a zubcovói járás forradalmi, ■háborús iciökbeli emlék­helyeit. Ormán sok értékes emléket vitték haza a múze­umiba. Levelezésben állnak hiszen az űrhajósok egyre hosszabb időtartamú utakra készültek, s ahhoz tökéletes technikai berendezéseket kér­tek tőlük. Aztán ismét eljött a nagy pillanat: 1978-ban a Szaljut—6 űrállomáson öt na­pot töltött. Ebben a vállalko­zásban a Szojuz—27, visszaté­réskor a Szojuz—26 űrhajó fedélzeti mérnöke volt. Nem egy megtisztelő fel­adat hárult rá, így a fedél­zeti műszerek javításának megszervezése, az űrállomás fölkészítése a hosszú expedí­ciókra. Részt vett a Szojuz— T űrhajók ' új típusának ki­dolgozásában. Szoros kapcsolat fűzi a szülőföldjéhez, a Kalinyin te- rületheiz. Nagy un nép volt az, amikor hazalátogatott szülő­falujába, Udomdéba s szétné­zett a gyorsan fejlődő Kali- nyinban. Talán a most másodikos Kosztya. a tisztként Kam­csatkában szolgáló Leonyid is követi édesapja példáját. S ók sem tudják megállni, hogy fentről ne vessenek meghatott pillantást a szülő­falu határában levő tóra. a veiteréstókkal, személye­sen találkoznak azokkal, a>5ö(k a hazát védlbék a há­ború idején. Az Oroszországiröl elne­vezett kolhoz központi tele­pe éppen Koröbiná-bain ta­lálható. Ennek köszönhető, hogy a múzeum kilépett az, iskolai kereteik közül. A gyerekek lelkesedése át­ragadt a tanítókra, a szü­lőkre, a környékbeli falvak öregeire. Kilenc évvel ez­előtt alapozták meg a mú­zeumot. A gyűjtemény nem nagyon fért el a tanterem­ben, így a kolhoz az iroda- házában adott helyet neki. A kiállítás mosrt már azt is bemutatja, mint alakult meg az Oroszország kolhoz, mi­lyen fejlődési szakaszok jel­lemzik a történetét. A gyerekek jól ismerik a kiállított anyagot, így az­tán nem csoda, hogy a tór- ténefemórán gyakran szí­nezik a feleletüket a szülő­földjük . nevezetes hőseinek életiével, asz itteni forradalmi, háborús eseményekkel. Ar­ra különösen büszkék, hogy Puskin is járt ezen a vidé­ken. Trojkacsengő a múzeumban föl, s e négy évtized alatt tel­jesen újjászületett. Nagy történelmi dátumok kapcsolódnak e tényhez: a sztálingrádi győzelem, a le- ningrádi blokád megszünteté­se, a doni áttörés ... A háború első napjaiban több mint tizenötezren indul­tak a frontra a városból és a járásból. Később ez a szám huszonnégyezerre nőtt A kommunisták közül több szá­zan jelentkeztek önként a frontra. A Rzsev alatti harcok stra­tégiai szempontból igen fon­tosak voltak. A szovjet csa­patok 1942 nyári—őszi ellen­támadásai a város felé lehe­tetlenné tették, hogy a néme­tek innen átdobják erejüket Sztálingrád alá. Hősök állták a sarat e helyen. Nyikita Go- lövija őrmester a testével tor­laszolta el az ellenséges erőd lőrését; itt halt hősi halált Szergej lvancsenkov főhad­nagy, az űrhajós Alekszandr lvancsenkov édesapja, és még sokan mások. 1943. március 3-án Rzsev a valóságban nem létezett. Min­denhol romok, füstölgő, le­omlott falak ... Azt írta a Pravda a felszabadulás utáni első napon, március 4-én: „Körös körül minden kihalt; csend honol”. A Rzsevbe lá­togató amerikai tudósítók ki­jelentették: „Ez a város még száz év alatt sem épül újjá”. Tévedtek, mert nem ismerték a szovjet emberek kitartását és alkotó erejét. A romokon táblák jelentek meg: „Újjá­születsz, szülővárosunk, Rzsev!” Negyven ér telt el azóta. Aki ma eljut ide, például So- mogyból, egy szép, korszerű várost csodálhat meg a Vol­ga két partján. A mai Rzsev hatalmas,.ipari központ, vas­úti csomópont Elsősorban gépgyártásáról, erős építőipa­ráról ismerik mindenütt. Ké­szülnek itt vezérlőpultok a fémmegmunkáló gépekhez, elektromos berendezések a gépkocsikba, a traktorokba, szép bútorok, toronydaruk hazai megrendelésre és ex­portra. öt évvel ezelőtt a Honvédő Háború érdemrend első foko­zatával tüntették ki a járási székhelyet fiainak bátor helytállásáért. Most pedig a megyei pártbizottság, a ta­nács, Komszomol-bizottság díszoklevelét vették át ünne­pélyesen. A rzsevi múzeumban őriz­nek egy fényképet Ezen a Reichstag falára írt feliratot örökítették meg. Felülről le­felé, egyre nagyobbodó be­tűkkel e városneveket írták fel: Rzsev, Riga, Varsó, Ber­lin. Az újjászületett város if­jú polgárai mindig meghatot- tan állnak meg előtte. Fontos szerepet tölt be a villamos, a trolibusz Kalinyin közlekedésében. Elképzelhe­tetlen a hálózat állandó fej­lesztése nélkül a lakótelepek és a gyárnegyedek, a Volga két partján Elterülő megye­székhely különböző részeinek gyors elérése. A „peremkerü­letiek” pedig e kocsikon jut­nak be kényelmesen a köz- igazgatási, kereskedelmi, kul­turális központba. Ezért kíséri a testvérváros minden lakója nagy figye­lemmel a villamos-trolibusz üzemigazgatóságának, kísér­leti pályáján hosszú ideje próbajaratban közlekedő vil­lamos prototípusát. E pálya, amely az egyetlen az ország­ban, három éve épült. Most épp a rigai vagongyár RVZ— 7-es villamosa vizsgázik raj­ta. A vörös és szürke, hosszú kocsin ott a Próba-útón táb­la. A villamos állandóan ró­ja a köröket. Amikor kell, nagyon gyorsan megáll, köny- nyen és minden zaj nélkül nyílnak ajtajai. Belül világos, tágas és kényelmes a villa­mos, puha ülések várják az utasokat két sorban. Mind­egyik alatt négyzet alakú rá­csos betét; télen innen áram­lik a meleg levegő az utas­térbe. Nyáron a hűtést oldják meg ezzel a rendszerrel. A széksorok között szélesebb az út, mint a most használt Tát­ra típusú villamosokon. Újdonság, hogy az utasok számától függően pneumati­kus rendszer szabályozza az alváz megterhelését. A veze­tő munkáját megkönnyíti a tirisztoros szabályozórend­szer. Ez egyben lehetővé te­szi azt is, hogy1 jóval keve­sebb áramot fogyasszon a motor, mint elődein. A kocsi legnagyobb sebessége 75 kilo­méter óránként. Ezt gyorsan eléri, s a fékezés is biztonsá­gos. A vezetőülés eltér az eddi­giektől : billentyűk, gombok, műszerek sorakoznak egymás mellett, a kabin falán pelig különféle elektromos blok­kok. E villamos megépítésében a Szovjetunió több mint húsz vállalata és intézete vett részt Rigától Moszkváig, Za- porozsjétól Kalinyinig. Az RVZ—7 már a városi forga­lomban is vizsgázott, még­pedig kitűnőre. Nem csoda, hogy annyira várják a kali- nyiniak, mikor tűnik föl az utcákon. A szabadságot először a szovjet lakosságnak vitték el, s akkor hozhatták el a bé­két nekünk, magyaroknak is, amikor a Szovjetunió egész területiéről kiűzzék az ellen­ségest. Rzsev a pusztítás szörnyű jelképe a testvérmegye tör­ténelmében. Érthető, hogy a város felszabadulásának 40. évfordulóját méltóan ünne­pelték meg egy hónappal ez­előtt. A település a szó szoros értelmében poraiból támadt Hosszú utat tett meg a szovjet had­sereg, míg elkezd­hette hazánk váro­sainak és falvai­nak felszabadítá­sát. Testvérme­gyénk, a Kalinyin terület különösen sokat szenvedett a Nagy Honvédő Háború idején, hi­szen Moszkva és Leningrád között terül el. A fővárost és a forradalom bölcsőjét fenyege­tő német csapatok rövid időre elfog­lalták Kalinvint, Rzsevet, falvakat égettek föl. A ször­nyű pusztítás nyo­ma mindenütt ott maradt, amikor ki­verték őket. Hagyománnyá nemese- sedett Kalinyin és Kapos- *ár több mint két évtize­des testvérvárosi kapcso­lata során, hogy kölcsö­nösen turistacsoportok utaznak egymáshoz a nemzeti ünnepeken. Most is úgy van ez: somogyiak ismerkednek a Volga- parti várossal, kalinyiniak járják be Somogyot. Kölcsönös ünnepségek, baráti találkozók, képes összeállítások - a megyei lapokban — teszik emléke­zetessé az ünnepet. Táv­iratokat visz a postás a pártbizottságokra, a gyá­rakba, a szövetkezetekbe, amelyek között szoros és baráti szálak fűződtek az evek sarán. Évről évre gyümölcsö­zőbb a kapcsolat a két testvérmegye és -város kö­zött Különösen sokat tesz­nek a somogyi MSZBT- tagcsoportok - hogy a dolgozók minél többel megtudjanak a Szovjet­unióról, ezen belül a Ka­linyin területről. A kiemel­kedő munkát végzők több­nyire jutalomból jutnak el Moszkvába, Kalinyinba, Leningrádba. Ki fényképet ki filmet készít az útról, hogy minél több társával megossza élményeit Ez az ünnepi összeállítás a fejlődő testvérvárost és környékét mutatja be áp­rilis 4-e alkalmából. Engelst kalinyini színész játssza A Kari Marx ifjú évei cí­mű szovjet—NDK tévéfilm­sorozat befejező, hetedik ré­szét tegnap délután sugároz­ta a Magyar Televízió. So­kan szívükbe zárták az En­gelst alakító Alekszandr Szaf- ronovot, akinek Csernák Já­nos kölcsönözte a hangját. A Makszim Gorkij Filmstúdió es a Defa közösen forgatta a filmet Lev KtUtdzsanov és Manfred Krause rendezésé­ben. A »oregat nagy érdeklő­dést váltott ki a Szovjetunió­ban is. A kalinyiniak azért várták az újabb részeket annak ide­jén olyan érdeklődéssel, mert Aló tanait dr Safrwwv a Ka­linyini Drámai Színház mű­vésze. Szinte a véletlennek köszönhette a megbízatást, ugyanis jó néhány évvel ez­előtt 6 is részt vett az Izo­tóp kávéház című film szink­ronizálásában, ő kölcsönözte a hangját az egyik főszerep­lőnek. Emlékeztek rá a Gor­kij Filmstúdióban, és a soro­zat forgatása előtt behívták próbafelvételre, majd 1978- ban azonnal a felvételekre. Kuüdzsanou, a rendező akkor azt mondta, hogy nincs sok idő, majd menet közben pró­bálnak . .. Ez persze nem okozott gon­dot, hiszen Szafronov fölké­szült a szerepére, elolvasta Marx és Engels etófarrjrát A forgatáson sokat segített ne­ki Lev Kulidzsanov. hasznos tanácsokat kapott Manfred Krausétól is. Egyébként Venceszlav Kiír­jon bolgár színész jól beszél oroszul, így a nálunk is ked­veit művész nagyszerűen megértette az Engelst alakító Szafronovot a hosszú forga­tás idején. Ugyanilyen vi­szony alakult ki kettejük és a Jenny Marxot alakító Re­nata Bbtme között. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom