Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-10 / 34. szám
taerda, 1960. február 10. 5 SOMOGYI NÉPLAP Csontkeménnyé fagyott a feneketlen sár, amikor elindult a parasztszekér Somogyegres- ről egy szülés előtt álló asz- szonnyal egy kemény téli napon. Csak minél .előbb érjenek Bedegkérre, onnan már jó az út. A föld úgy fagyott meg, ahogy a traktorok felhasogatták, és ezen az úton nagyokat zökkent a kocsi. Csak most az egyszer ne törjön el a tengely — fohászkodott a kocsis —, ugyanis náluk ez nem megy eseményszámba. Szerencséjük volt, nem tört el, de alig haladtak fél órát, amikor a szörnyű rázástól rosszul lett Izsák Lőrincné, és a zimankós hidegben az úton hozta világra gyermekét. Ugyanígy járt Kovács Ferencné is. szak. Befúj rajtuk a szél. letört a gépnek valamelyik al— Akkor éjjel — két éve le- Kályha nincs. katrésze, vagy a legizgalmahetett — nem tudtam elaludni. Nagy szó, hogy a kis község safob jelenetnél mondja fel a Leveleket írtam különböző villanyt kapott. Boldogok és szolgálatot, és bandukolhatnak szervekhez, hogy tekintsenek büszkék is rá az egresiek. Most haza. Más szórakozás? Az Mal— Nagy szükségünk lenne nagyüzemi épületekre — mondja Kovács Ferenc, a mezőgazdászi teendőkkel megbízott gazda. A 87 lovukat 23 helyen tudták csak elhelyezni, vöztük legalább húszat vágója küldenek. Minek ennyi ló, ha a Szekszárdi Tejipari Váfí lalat l'ölözőgépet állítana be náluk. A. sertések 160 kilósra is meghíznának a sovány tejtől. 48 férőhelyes korszerű istállót építettek. Ez évben 50 férőhelyes növendékmarha-istál- lót építenek 180 ezer forint Ftilöp János gondozó a 19 elöhasi tenyészkocát eteti, Jakab Ernő állattenyésztő ellenőrzi az etetést« A fahi népe as 1448 hold ralis lehetőségd vannak a fia- lős helyiségből agyondermed- szántón jól gazdálkodik. taiságnak? Bevezettek egy ri- ve szaladnak haza, de még deg szobába. Egy kis színpad mindig jobb, mintha kezdés van benne. Az ablakok rósz- előtt derül ki, hogy a rázóstól Az új, 48 férőhelyes istálló közepén Abraham János állatgondozó, Hadnagy Lajos fogatos, Jakab Ernő állattenyésztő és Agyik János a szarvasmarhák takarmányozásáról beszélgetnek, A múlt év márciusa óta Somogyegres szövetkezeti község. Összterülete 1615 hold. A zárszámadás után most vannak az elszámolások. A kukoricajárandóságot már hordják a szekerek. 3,56 kiló Jut egy munkaegységre. A rakodás vidáman folyik! Asszonyok, férfiak tréfálkoznak, segítenek egymásnak a csípős hidegben. Hogyne volnának jökedvűek, hiszen munkájuk eredményét viszik most haza! A háztáji kukoricán kívül ettől is gömbölyűdnek, zsírosodnak a hízók otthon az ólban. Bár a tervezett részesedést nem érték el, aki rendszeresen dolgozott — már vbben az induló csonka évben és a kezdeti nehézségek ellenére is —, szép jövedelmet kap a közöstől. Szánthó Emil brigádvezető például 23 ezer forint körül visz haza pénzben és terményben. SámoVg János állattenyésztési brigádvezető családja 890 munkaegységet szerzett. Kivette részét a közös munkából érettségizett fia, Ábrahám János állatgondozó ját járatja sok munkát elvégez G—35-ös traktoruk. 18 ezer forintért vették a gumikerekekkel együtt. Jól kihasználják majd a szállításnál is, hiszen 57 koSrántttó alma brfgádveseíő, Fehérvári Pál raktáros, Kovács Ferenc me- négeadász^ Kardos Lajosné könyvelő, Ágyik János könyvelő a szövetkezet Irodájában az eiseámolásokai vizsgálják felül. bekötő xxtat — véndormorijuk te vaui. Heten- bolt egy rossz biliárdasztallal. mondja az ősz hajú Kardos ként egyszer hoaza a mozigé- Ez minden- A kultúrterem ál_ ... Japotáért a tanács felelős. NaMfosnA - Ete esszét epteen, prf a tejeskocsl. Ä mozigépész gy0bb gondot fordíthatnának gondoltán«, úgyis biaba. A Kányáról jön át ilyenkor. Bár a kultúréletre a község vezetői, múltban minden képviselőt ezrei az ígérettel választott un! mag. Ez az tetenfeátasnőgőtti fali uradalmi településből keletke ísett, 164 család lakja. Ha beál! az esős idő, szinte lehetetlen megközelíteni. Hetenként egyszer várják az orvost Am ilyenkor még gyalog sem képes bejutni. Ha Kaposvárra akarnak utazni, éjjel két órakor indulnak, kilenc kilométert gyalogolnak az állomásig, hogy reggel 8 órakor megérkezzenek a városba. Ilyen körülmények között, a világtól elzárva milyen kultu- két óra alatt a fötetlen, s»AMárkns Dezső és Csati Ernő naponta 25 mázsát darálnak a szövetkezetnek. Ferdinánd te, aki Budapestről tért haza falujába, és 229 munkaegységgel segítette a szövetkezetei, az érte járó pénzzel pedig családját. Fehérvári József 494 munkaegysége te szorgalmas munkát igazol. A 70 éves Márkus Ferenc 194, felesége 125 munkaegységet szerzett. Jánosek Bertalan kevesli a neki járó pénzt. A kevés jövedelem kevés munkára atal. Valószínű az idén már — e tapasztalat alapján — megnégyszerezi 191 munkaegységét. Fejlett a szarvasmarha- és sertéstenyésztésük. 107 szarvas- marhájuk és 57 sertésük van. csijuk egy részét mindig javítják. Az állattenyésztésben lankadatlan szorgalommal dolgoznak Csuti János és Nagy Lajos »fókázók« (takarmányelőkészítők, abrak- és alomkihor- dók). A vasárnapokat sem kivéve állandóan a posztjukon vannak. Felül is van négyszázon mindkettőjük munkaegysége. A tejtermelésben is mutatkozik eredmény. — Több tejet szállítunk, mint a környező községek, pedig nagyobbak nálunk — dicsekszik az állat- tenyésztő. Nagyon szeretnék, A takarmányelőkészítőben Márkus Viktor, Lakatos József és Ábrahám János állatgondozóknak Jakab Ernő állattenyésztő a takarmány adagolását magyarázza, az egyik kiváló tehenet és bor* az udvar«», beruházással. Saját erőből eh« hez 24 ezer forintot terveznek. — A hiányzó épületeket te felépítjük lassan — mondja Ágyik János könyvelő, és örömmel közli az állam adta kedvezményeket. Holdanként 120 kiló műtrágyát használt fel a Március 15. Tsz, ezért 58 ezer forint kedvezményben részesült. Az új istálló építésénél 238 ezer forint hitelt engedtek el nekik, amiért a felépítés után azonnal benépesítették azt. 31 fejőstehenük van. Arra törekednek, hogy hatvanra emelkedjék ez a szám már ebben az évben. Ugyanis ezért újabb 200 ezer forint hosszúlejáratú hitelengedményhez jutnak. Szorgalmas nép lakja So^ mogyegrest. Határuk a legszebb, a legtisztább a tabi járásban. Nagy területű kukoricájukból nem maradt kapálafc* lanul egy tő sem. Megkapálták annyiszor, ahányszor csak szükség volt rá. összefogtak, és szépen dolgoznak együtt a közösben. A faluból való elvándorlás minden bizonnyal megszűnik, sőt az eltávozottak is visszatérnek, különösen, ha a fiatalság szórakozásával, kulturális igényeinek kielégítésével többet törődnek. A kultúrteremnek jó lenne más helyet kijelölni, vagy legalább hozzák rendbe a mostanit. Az ablakok megjavítása, jó kályha, függönyök, néhány sakktábla, könyvek, kis asztalkák a szobában, rendezvények és előadások tartása sokat jelentene a szövetkezeti falu életében. A községfejlesztési alapból járdát kezdtek építeni. Hogy villanyt kapott a falu, mutatja, nem mostohagyermekei az államnak. Törődnek velük, figyelemmel kísérik munkájukat, fejlődésüket. Sok problémájukat megoldaná a köves út. Régi álmuk megvalósulása, az autóbuszjárat megindítása, mely összekötné őket a világgal, nem lehet, hogy sokat várasson magára. A múlt hanyagságait son- ban egymásután pótolja államunk. Most még így panaszkodnak: — Mi is a XX. században élünk, mi is polgárai vagyunk a népi demokráciának. Nem nagy a mi kívánságunk, de sürgős. Reméljük, nem messze az idő, amikor teljesül ez a vágyuk is. Merényi Károlync — Grábner Gyűl»
