182423. lajstromszámú szabadalom • Késleltetett hatóanyag leadású tápanyag és/vagy növényvédő-cövek fásodó szárú növényekhez
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (11) 182423 JÉ| Bejelentés napja : (22) 1981. IX. 11. (21) (2634/81) Nemzetközi osztályozás : (51) NSZOj 'W Közzététel napja: (41) 1983. (42) IV. 28. A 01 C 15/00 ORSZÁGOS •: ,Á ifc 0 } TALÁLMÁNYI U/Uj »oK* HIVATAL Megjelent: (45) 1986. X. 31. Szabadalmas : (72) (73) dr. Jakucs Pál tanszékvezető egyetemi tanár, 30%, Debrecen Papp László üzemg. technikus, 23%, Báránd Nyéki Imre mezőgazd. üzemmérnök, 23%, Báránd Tóth Imréné dr. Varga Gabriella jogtanácsos, 24%, Budapest (54) Késleltetett hatóanyag leadású tápanyag- és/vagy növényvédo-cövek fásodó szárú növényekhez 1 A találmány tárgya hosszantartó hatóanyag leadású tápanyag és/vagy védőcövek, elsősorban fásodó szárú növényekhez. A fásszárú növények (fák, cserjék) tápanyag utánpótlása (műtrágyázása), illetve növényvédelme sok tekintet- 5 ben nem megoldott. Az általánosan alkalmazott különböző összetételű és kiszerelési formájú (por, granulátum stb.) műtrágyák, növényvédőszerek, illetve védőanyagok (antidotum, „safener”) a felszínre kerülnek kiszórásra. Az adagolás ilyen formája sok esetben kedvezőtlen ha- 10 tású, mivel az — elsősorban szilárd formában — egyenlőtlen, azaz túl- vagy aluladagolás lép fel. A hatóanyag talajon keresztül a felvevő gyökérzónáig történő diffúziója jelentős mértékben függ az adott talajtípustól, annak pillanatnyi állapotától, valamint az időjárás alakú- 15 lásától (csapadék, hőmérséklet, szél stb.). így száraz időszakban például a szél széthordhatja, hirtelen nagy csapadéknál ki- és lemosódik, műtrágyák esetén, illetve kombinált növényvédőszerek (hatóanyag+antidotum) mélységbejutása eltérő. Mindezeket a talaj fizikai és ké- 20 mai adottságai térben és időben még tovább változtathatják. Ennek következtében a műtrágyák sok esetben nem töltik be kívánt hatásukat és a növényvédőszerek sem hatékonyak ; illetve adott esetben maga a növény káro- 25 sodhat is. A kiszórt vegyszerek hatékonyság nélküli vagy gyenge hatékonyságú felhasználódása nemcsak gazdasági kár, hanem sok esetben növénykárosodást és kör. nyezet-szennyezést okozhat. Különösen fontos a környezet kímélése műtrágyázás, 30 2 illetve természetvédelmi területek, például állóvizek esetén, ahol a felületi műtrágyázás egyáltalán nem ajánlott, illetve tiltott. A találmány szerinti cövek alkalmazásával ily módon a környezet jelentős védelme, ezenkívül jelentős hatóanyag-megtakarítás érhető el, ennek értéke legalább 50—60%-os lehet. A fenti problémákat korábban úgy igyekeztek megoldani, hogy a műtrágyákat, védőanyagokat stb. közvetlenül a talajba vitték be, például ásással, szántással, gödörbe helyezéssel. Ez a megoldás azonban nem vált be, néha még rosszabb eredményeket is adott, ezenkívül munkaigényes. A fent említett problémákat küszöböli ki a találmány szerinti megoldás, amely szabályozottan biztosítja a növények tápanyag-és védőszer-ellátását. A találmány szerinti tápanyag- és/vagy védőcövek olyan parafinnal impregnált, keménypapírból vagy bármely más, cellulóz alapú rostból préselt erős, üreges test, melynek belsejében helyezkedik el a hatóanyag. Az ily módon előállított cövek szilárd és egyszerű úton a talajba verhető, adott esetben előzetes lyukfúrás után. A cövek külső, és adott esetben belső felülete parafinnal bevont. A cövek hosszúsága és átmérője nem kritikus tényező, és mindenkor az alkalmazott hatóanyag hatékonyságától és a kezelendő növényfajtától függ. Általában hossza előnyösen 10—30 cm, átmérője előnyösen 1—3 cm. Célszerű kiviteli alakjánál a cövek alsó vége hegyes, hogy az a talajba könnyen beverhető legyen. 182423
