182394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növények betakarításánál visszamaradó, iparilag hasznosítható növényi részek, főként kukoricacsutka szelektált begyűjtésére
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY (11) 182394 .V... / • V- . • ■* , V, ' >• JÉk Bejelentés napja: (22) 1981. XII. 21. (21) (3888/81) •s..’, "- : • _ g Nemzetközf osztályozás : (51)NSZOj w Közzététel napja : (41) 1983. (42) III. 28. A 01 D 45/02 A 01 D 91/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: (45) 1986. X. 31. Feltalálók: (72) , Szabadalmas: (73) Kisgergely Lajos oki. gépészmérnök, Várpalota, 8%, Kincses Gyula oki. ve- Péti Nitrogénművek, gyészmémök, Veszprém, 8%, Jesztl Jánosné oki. vegyészmérnök, Veszprém, Várpalota 7%, Szemes Béla oki. vegyészmérnök, Balatonalmádi, 14%, Schmall József Bábolnai Iparszerű oki. gépészmérnök, Várpalota, 4%, Hodossy Gábor oki. vegyészmérnök, Vesz- Kukoricatermelő Közös Vállalat, prém, 4%, Széplaki Károly gépészmérnök, Budapest, 10%, Gergely Sándor Bábolna gépészmérnök, Tata, 30%, Tóth Elek gépészmérnök, Kocs, 15% (54) Eljárás és berendezés növények betakarításánál visszamaradó, iparilag hasznosítható növényi részek, főként kukoricacsutka szelektált begyűjtésére í A találmány tárgya eljárás és berendezés szemestermények és más termesztett növények betakarításánál viszszamaradó, iparilag hasznosítható növényi részek, főként kukoricacsutka szelektált, tisztított begyűjtésére. Mint ismeretes, a mezőgazdaságban a szemestermények — mint főtermények — betakarítása mellett a termesztett növény többi részének begyűjtése rendszerint másik gépi művelettel, külön lépésben történik. A növényi maradványok többsége hulladékként a talajra kerül, ahonnan a hasznosítani kívánt növényi részeket újabb 10 önjáró vagy vontatott, gyűjtőgéppel társított vágóbetakarító gép szedi fel, amelynek üzemeltetése még kedvező körülmények között is költséges, emellett pedig a begyűjtött növényi maradványok tisztasága sem kielégítő, miután a talajról kerülnek felszedésre. A kukoricabetakarítás terén gyakorlatilag kétféle elvet valósítanak meg. Az egyik ezek közül a csőtörő gépekkel történő begyűjtés — főleg hibrid vetőmagszemtermelés céljára —, amelynek során a gabonakombájn a kukoricát csövesen, szemmel együtt töri le és gyűjti be. A másik módszer az utóbbi évtizedben elterjedt, úgynevezett egymenetes betakarítási módszer, amelynek' lényege az, hogy a kombájn a levágott kukoricáról a szemet menet közben lemorzsolja, összegyűjti és a növényi maradványokat, mint a csutka, szár vagy a levél, a talajra kiszórja. Ily módon a betakarítás során igen nagy mennyiségű növényi maradvány kerül a talajra. Mivel a csőtörő gépeket kisebb mennyiségben, főként vetőmagtermelés céljára történő szembetakarításhoz alkalmazzák, így ezeknek az ipari célokra történő kuko-2 ricacsutka-, illetve kukoricaszár-hasznositás szempontjából mindmáig kis jelentőségük van. Az évről évre hatalmas mennyiségekben a földekre kerülő kukoricacsutka nagy tömegekben történő, gazdaságosabb célokra 5 való felhasználásának már van iparilag megoldott formája, például a furfurolgyártás, de a kukoricacsutka gazdaságos és szelektált begyűjtését ezideig egymenetes betakarító gépek, illetve begyűjtési rendszer mellett nem sikerült megoldani. A találmány által megoldandó feladat tehát olyan eljárás, illetve berendezés kidolgozása, amely egymenetes begyűjtési rendszerben is jó minőségű (kukoricacsutka esetében alacsony csuhé- és szártartalmú), szilárd szenynyezőanyagtöl mentes növényi maradvány betakarítását 15 teszi lehetővé, emellett a legkülönfélébb betakar.'tógépeknél univerzálisan alkalmazható. A találmány alapja az a felismerés, hogy az iparilag felhasználható növényi maradvány begyűjtését a főtermény betakarításával egymenetben, ahhoz közvetlenül 20 kapcsolódva kell elvégezni. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás révén oldjuk meg, melynek során a főterménytől különválasztott és a betakarítógépet elhagyó növényi részeket talajra érkezés előtt felfogva irányított légáram 25 fölé vezetjük, majd ezeket az irányított légáramon áthullajtjuk és a légáramon áthulló hasznosítható növényi részeket kigyűjtjük. . -A fenti eljárással egyrészt megakadályozzuk, hogy a növényi maradványok a talajra jutva szilárd szennyező- 30 anyaggal keveredjenek, másrészt a légáram révén eltávo-
