182382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás propionitril előállítására

(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (11) 182382 A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás : f|Qy Bejelentés napja: (22) 1979. VII. 6. (21) (3645/81) (51) NSZO3 C 07 C 121/16 Módosítási elsőbbsége: (33) 1981. (32) XII. 4. (31) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: (41) 1983. (42) III. 28. Megjelent : (45) 1986. X. 31. À ï-: ■ -!'-4 ï*, ./ l>-* ’ ' " -, jjj, STifca-.iiíívj Ií| ^ Rt »33«*. Feltalálók : (72) Szabadalmas: (73) Dr. Tóth László oki. vegyészmérnök, Várpalota (20%), dr. Szabados István oki, gé­­gépészmérnök, Budapest (10%), Deák Ferenc oki. villamosmérnök, Százhalombat­ta (5%), Forstner János oki, vegyészmérnök, Várpalota (5%), dr. Gáti Gyula oki. vegyész, Százhalombatta (5%), dr. Gémes István oki. vegyészmérnök, Várpalota (5%), dr. Péter István oki. vegyészmérnök, Várpalota (5%), Rátosi Ernő oki. ve­gyészmérnök, Budapest (5%), dr. Resofszki Gábor oki. vegyész, Budapest (5%), dr. Tóth Lászlóné oki. vegyészmérnök, Várpalota (5%), Vásárhelyi Endre oki. ve­gyészmérnök, Budapest (5%), Viniczai Lajos oki. vegyészmérnök, Százhalombat­ta (5%), dr. Zalka Lajos oki. vegyészmérnök, Százhalombatta (5%), Csegezi Mik­lós oki. vegyészmérnök, Százhalombatta (4%), Georgiades Gábor oki. gépészmér­nök, Százhalombatta (4%), Sokorai István oki. vegyészmérnök, Százhalombatta (4%), Menyhárt Tibor oki, építészmérnök, Budapest (3%).______________________ Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, 34%, Dunai Kőolajipar- Vállalat, 33%, Százha­lombatta, Nitrokémia Ipartelepek, 33%, Fűzfői gyártelep (54) Eljárás propionitril előállítására í 2 A találmány tárgya új eljárás propionitril előállításá­ra akrilnitril szelektív katalitikus hidrogénezése útján. Ismert, hogy az akrilnitril szelektív katalitikus hidro­­génezéssel propionitrillé alakítható. A 898 736. sz. nagy­­britanniai szabadalmi leírás szerint katalizátorként a 5 periódusos rendszer 6. és 8. oszlopába tartozó fémek szulfidjait használják fel, és a reakciót 130—200 °C hő­mérsékleten, az akrilnitrilre vonatkoztatva 0,2 1/1 xóra térsebességgel, 5,0 MPa vagy annál nagyobb (rendsze­rint 20 MPa) nyomáson játszatják le. Az 1 111 958. sz. nagy-britanniai és a 64 698. sz. német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint katalizátor­ként a periódusos rendszer 6. oszlopába tartozó fémek oxidjait alkalmazzák fémnikkellel vagy fémkobalttal együtt ; míg a 2 059 696. sz. német szövetségi köztár­saságbeli közrebocsátási iratban ismertetett eljárás so­rán katalizátorként palládiumot, ródiumot vagy ruté­­niumot használnak fel. Az egyéb reakciókörülmények (térsebesség, hőmérséklet, nyomás) gyakorlatilag meg­egyeznek a 898 736. sz. nagy-britanniai szabadalmi le­írásban közöltekkel. Ismert az is, hogy a propionitril katalitikus hidro gé nézéssel di(n-propil)-aminná alakítható (3 117 162. és 3 152 184. sz. amerikai egyesült államokbeli szaba- 25 dalmi leírás). A di(n-propil)-amin számos herbicid ha­tóanyag előállításának nélkülözhetetlen kiindulási anya­ga, illetve közbenső terméke. Az idézett amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírásokban ismertetett el­járások hátránya azonban az, hogy a di(n-propiI)-amint nem szolgáltatják megfelelő szelektivitással, illetve a fel­használt katalizátor élettartama csekély. Ezt a hátrányt az NA—1142 alapszámú szabadalmi bejelentésünkben közöltek szerint úgy küszöböljük ki, hogy a propionitrilt hidrogénnel elegyítve először egy 30—50 súly% nikkel-katalizátort tartalmazó alumí­­nium-oxid vagy alumínium-szilikát hordozón, és ezután egy 5—20 súly% nikkel-katalizátort tartalmazó alu­­mínium-oxid vagy alumínium-szilikát hordozón vezet- 10 jük keresztül — a fenti két katalizátorrétegben a na­gyobb nikkeltartalmú és a kisebb nikkeltartalmú kata­lizátor egymáshoz viszonyított súlyaránya 1 : (2 : 5), és a kívánt esetben a reakciótermékként kapott elegyből a n-propil-amint elkülönítjük és visszavezetjük a reak- 15 ciótérbe. A reakciót célszerűen 2,0—6,0 MPa nyomá­son, 0,4—0,5 1/1 xóra térsebességgel, 80—250 °C hő­mérsékleten hajtjuk végre, és a gáz/folyadék arányt elő­nyösen 2000 Nm3 H2/m3 propionitrilre állítjuk be. Ilyen körülmények között 100%-os vagy azt megközelítő 20 propionitril-konverzió mellett a di(n-propil)-amint 90—95%-os szelektivitással kapjuk, és a katalizátor ak­tivitása még 1000 órás üzemidő után sem csökken jelen­tősen. Nagyüzemi szempontból rendkívül előnyös lenne az NA—1142 alapszámú szabadalmi bejelentésben ismer­tetett eljárást úgy összekapcsolni az akrilnitrilből kiin­duló propionitril-gyártással, hogy az akrilnitril hidro­­génezésekor képződő termékelegy a nyomás, a gáz-fo- 30 lyadék arány és a térsebesség — mint alapvető paramé-182382

Next

/
Oldalképek
Tartalom