182363. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékkezelésre, elsősorban víz kezelésére

(19) HU MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

Bejelentés napja: (22) 1981. VII. 30. (21) 2220/81

Közzététel napja: (41) 1983. (42) III. 28.

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI

HIVATAL

Megjelent: (45) 1986. X. 31.

(ID

182363

Nemzetközi osztályozás :

(51) NSZO3 C 02 F 5/02

:v. Si-asíiÍBíi Tír o.

' :'ü

Feltalálók: (72)

Cseh Géza oki. vegyészmérnök, 25% Dr. Helyes László oki. gépészmérnök, 17% Móczár Gábor oki. gépészmérnök, 17% Nagy László oki. gépészmérnök, 25% Tóth István oki. üzemmérnök, 1ö% Budapest

Szabadalmas: (73) Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat, Budapest

(54) Berendezés folyadékkezelésre, elsősorban víz kezelésére

V -I- V !: - -3r. ’ : ' .... v

.. ■’ , . 1 j

A találmány tárgya berendezés folyadékkezelésre, amelynek sorbakapcsolt vegyszeradagoló és folyadékkezelő edényei, tápfolyadék szabályozó- és adagolókészüléke van.

A találmány szerinti berendezés elsősorban kazánok póttápvizének előlágyítására alkalmas.

Ismeretes a szakirodalomból a klasszikus mésztelítésen alapuló berendezés előlágyított víz előállítására. Ez a berendezés rnészhidrát feladó tartályból, mésztelítőből, reaktorból és e két utóbbi közé kapcsolt vízelosztótartályból áll. A berendezés úgy végzi a víz kezelését, hogy a mészhidrátot nyomás alatt levő vízzel bejuttatják a mésztelítőbe. A mésztelítőbe vezetett mészrészvlzből származó telített mészvizet átvezetik a reaktorba, de az úgynevezett nyersrészvíz is ide van bevezetve. A mészrészvíz és a nyersrészvíz a kezelendő vízből származik, A nyersrészvíz és a mészrészvíz arányát vízelosztó és arányszabályozó készülékkel állítják be a kezelendő víz kémiai összetétele alapján. A reaktorban összekeveredik a. telített mészvíz a nyersrészvízzel, lejátszódik a kémiai reakciósorozat, pehelyképződés jön létre, valamint ezek a pelyhek kiülepednek. A reaktorból kifolyó víz előlágyított víz.

Minden feltételnek kielégítően megfelelő berendezést ma csak egyedi tervezésben és kivitelezésben, vagy csak hosszú átfutási idővel lehet beszerezni.

Különböző okok miatt a kazánpótvíz-kezelési technológiák ezen területén, az ioncserés eljárások terjedtek el, annak ellenére, hogy a beszerzési árai és az üzemeltetési költségei az utóbbi években rohamosan emelkedtek.

2

Ez a tény már önmagában is megkérdőjelezi azt az évtizedekkel ezelőtt kialakult alapszabályt, amely szerint az 5—15 m3/h teljesítménytartományokban a meszes karbonátmentesítp nem versenyképes a hasonló 5 vízminőséget produkáló ioncserés technológiákkal szemben. Az utóbbi és az elkövetkező évek ármozgásai (beruházási költség, vegyszerköltség, bérköltség növekedése), valamint a környezetvédelmi előírások megjelenése és szigorodása gyökeresen meg kell hogy változ- 10 tassa ezt a gyakorlatot.

A hagyományos meszes karbonátmentesítő előnyei ma egy hasonló minőséget garantáló ioncserés eljárással (részleges sótalanhó) szemben a következők :

— a beruházási költségarányok a meszes eljárás ja- 15 vára változtak és változnak ;

— a vegyszerköltség lényegesen (nagyságrendekkel) alacsonyabb ;

— az alkalmazott vegyszer (rnészhidrát, konyhasó) olcsó, könnyen beszerezhető, és tárolható (az ioncserés

20 eljáráshoz szükséges sav és lúg beszerzése, tárolása, manipulációja rendkívül költséges) ;

— az alkalmazott vegyszer kevésbé balesetveszélyes (a sav, a lúg igen) ;

— kezelése, ellenőrzése nem igényel vegyészt ;

25 — alkalmas ipari és felszíni vizekre is ;

— alkalmazásakor elmaradnak a nyersvízmegszakító tartály és a nyomásfokozó szivattyúk (ioncserés eljárásnál ez egészségvédelmi előírás) ;

— a hulladékvíz nem szennyezi a környezetet ;

30 — a berendezés a környezetet nem szennyezi, nem

182363