182331. lajstromszámú szabadalom • Ármaköri elrendezés mágnesszalagos tárolók törlőfej-meghajtásának kialakítására
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (11) 182331 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY o Bejelentés napja: (22) 1981. V. 20. (21) (1467/81) Nemzetközi osztályozás: (51) NSZO3 G 11 B 21/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: (41) 1983. II. 28 Megjelent: (45) 1986. VIII. 31. Szabadalmi Tár. TULAJDOÍÜ—' Feltalálók: (72) Erényi István villamosmérnök 12%, Holtzer Lóránt villamosmérnök 13%, Simon Zoltán technikus 15%, Somlai László villamosmérnök 12%, Steidl József technikus 15%, Szilágyi Ferenc elektroműszerész 13%, Sztankó László villamosmérnök 10%, Tamás György villamosmérnök 10%, budapesti lakosok Szabadalmas: (73) MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest (54) Áramköri elrendezés mágnesszalagos tárolók törlőfej-meghajtásának kialakítására 1 2 A találmány tárgya áramköri elrendezés mágnesszalagos tárolók törlőfej-meghajtásának kialakítására. Ilyen mágnesszalagos tároló egységeket használnak a számítástechnikában háttértároló egységeknek. Mint ismeretes a digitális technikában az információt kettes számrendszerben tárolják, következésképpen a mágneses tárolókban is elegendő két állapotot megkülönböztetni. Elvileg háromféle mágneses állapot különböztethető meg, úgymint északi, déli pólus és mágnesezetlen állapot. A mágneses jelrögzítés kezdeti időszakában alkalmaztak olyan információrögzítési módot ahol mind a három állapotot megkülönböztették (ennél a módszernél a mágnesezetlen állapotot információ mentesnek értékelték). A technika haladásával a nagyobb mágnesezési tartomány biztosítása végett — kisebb az információtévesztés lehetősége — csak két mágneses állapotot különböztettek meg. A jelenleg használatos berendezésekben azonban már a két mágneses állapot jelentése is átértékelődött, ugyanis olyan írási eljárásokat dolgoztak ki, amelyeknél a tényleges információt nem a mágneses állapot milyensége, hanem a mágneses állapot változása hordozza. Ilyen eljárások pl: az NRZ — non return zéro azaz nullára nem visszatérő —, NRZI — non return zéro azaz nullára nem visszatérő IBM rendszer stb. Ezeknél a rendszereknél a szalag törlése is módosult, ugyanis a mágnesezetlen állapot nincs értelmezve, ugyanakkor a folyamatosan mágnesezett szalag nem hordoz információt, éppen ezért ezekben a rendszerekben az információ törlése azt jelenti, hogy valamelyik irányba folyamatosan felmágnesezzük a szalagot. Az ismert törlő áramköri elrendezések egy, a törlőfejjel sorbakötött meghajtó egységből állnak, mely meghajtó egységek többnyire egy kapcsoló tranzisztorból és a munkapontját beállító ellenállásból, vagy ellenállásokból állnak. Az így kialakított áramköri elrendezések maradéktalanul eleget tesznek a törlési funkció ellátásának. Komoly problémát jelent azonban az a tény, hogy a meghajtó egység elektronikus kapcsolóján nyitott állapotbar is folyik egy a tranzisztorra jellemző értékű úgynevezett maradék áram. A maradék áram hatására a törlőfej előtt elhaladó szalag olvasás üzemben — törlés mentes üzemben — is egy gyenge törlést kap — ami a szalagon lévő térerőt a törlés irányban gyengíti — ezáltal a mágnesszalagon tárolt információ torzul, ez a torzulás mértéke függ attól, hogy milyen gyakran halad el a szalag a fej előtt. Gyengébb minőségű ferromágneses anyagból készült törlőfejek esetén a maradék mágnesség értéke is jelentős lehet, a két hatás összegeződik. Az információ torzulás visszaolvasáskor többféle formában jelentkezik, úgymint skew— időbeli elcsúszás-, fázistorzu'ás, a kiolvasott jel amplitúdójának torzulása. Ezeket a jeltorzulásokat a visszaolvasáskor kompenzálni kell, mely csak költséges és bonyolult áramkörökkel lehetséges. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése és olyan törlőfej-meghajto áramkör kialakítása, mely feleslegessé teszi a kompenzálást visszaolvasáskor. A találmánnyal megoldandó feladatot ennek megfelelően egy olyan áramköri elrendezés kialakításában jelölhetjük meg, melynél a maradék mágnesezettség hatása és/vagy maradék árammal történő mágnesezés nem lép fel. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a maradék 5 10 15 20 25 30 18233
