182324. lajstromszámú szabadalom • Istálló szarvasmarhatartáshoz
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY (ID 182324 ||É|| Bejelentés napja : (22) 1981. IV. 29 (21) 1112/81 Nemzetközi osztályozás : (51) NSZOj ORSZÁGOS Elsőbbsége: (33) 1981. (32) VII. 20. (31) (A 7—10. igénypontokra) Közzététel napja: (41) 1983. (42) IV. 28. A 01 K 1/00 ( Szabadalmi Tír. ' TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent : (45) 1986. VIII. 31. Feltalálók : (72) Szabó Béla építésztervező, Agárd, 70% Kálmán Gyula építésztechnikus, Székesfehérvár, 10% Dr. Farkas József főállatorvos, Agárd, 10% Hrabovszky László osztályvezető, Székesfehérvár, 10% Szabadalmas: (73) AGROKOMPLEX Agárdi- Enyingi—Sárszentmihályi Állami Gazdaságok Közös Vállalkozása, Agárd (54) Istálló szarvasmarha-tartáshoz 1 A találmány szarvasmarha-tartáshoz alkalmas istállóra vonatkozik, amely almozott boxokkal, a boxokat egymástól elválasztó, és az épület vázának részeit képező szerkezetekkel, valamint tetőszerkezettel rendelkezik. • Amint ismeretes, jelenleg a szarvasmarhatartásban építészeti és funkcionális szempontból igényes és költséges épületeket alkalmaznak. Az almozott boxos istállóépületek zártak, belsejükben hosszirányú közlekedőül húzódik, amelytől kétoldalt vannak a boxsorok kialakítva. A boxok a közlekedőút felé nyitottak, másik oldalukat az épület hosszanti felmenő falai határolják, oldalsó határolásukra pedig különféle rácsok, vagy másféle térelhatároló szerkezetek szolgálnak. Az istállóknak egy vagy több kapuja van, az állatok ki- és behajtása ezeken át, a belső közlekedőutakon történik. Az épületek nagy fesztávolságúak, ezért belmagasságuk is viszonylag nagy. A klimatizáláshoz gerincszellőzők kialakítására van szükség. Ismeretesek olyan istállók is, amelyek boxait oldalt és a homlokrészen közös, az épület vázához csatlakozó elemek határolják, és a boxok kifelé nyitottak. A tető hőszigetelt. (Mezőgazdasági Világirodalom, 1965. p. 172. és 1967. p. 168—170.) Ezeknél azonban az állatok nem közvetlenül jutnak a szabad térbe; az istállóban nincs lehetőség gépi alomfeltöltésre és -lazításra ; gondozók kellenek az állatok kiengedésére és visszaterelésére ; az istállóknak rossz a hőgazdálkodása, és gerincszellőzőkre van szükség; az istállókban keletkező hígtrágya költséges segédszerkezeteket (trágyacsatorna, 2 trágyaakna, trágyarács, trágyakihordó berendezés) igényel, és a hígtrágya az istálló levegőjét is rontja ; végül az épületekbe költséges épületgépészeti berendezéseket és szerkezeteket kell beépíteni. 5 A találmány feladata, hogy olyan istállóépületet szolgáltasson, amely a jelenlegi, hasonló célú létesítményeknél lényegesen egyszerűbb szerkezetű, kisebb helyigényű, olcsóbb és gyorsan megépíthető. A találmány az alábbi felismeréseken alapul : 10 amennyiben a boxokat közvetlenül a karámterület felé tesszük nyitottá, belső közlekedőútra nincs szükség, az állatok közvetlenül a karámterületre léphetnek ki a boxokból és az épület szélessége (fesztávolsága) mindössze két box együttes hosszúságát teszi ki, vagyis két 15 boxsor helyezkedik el az épületben, amely boxsorokat csak egy könnyűszerkezetű térelválasztóval kell elhatárolni egymástól. Ilyen kis fesztávolság minimális belmagasságot tesz lehetővé, ami természetesen igen jelentős költségcsökkentő tényező. Ilyen épületméretek mel- 20 lett — őszi-téli időszakban — már kihasználható a belső terek klimatizálására az állatok által termelt animális bő, amihez egyrészt a tetőszerkezet hőszigetelésére, másrészt a boxok felső tartományában a külső oldalakon, a párkány vonalak mentén a szabad nyílás részleges 25 lezárására, valamint a huzat kiküszöbölésére van szükség. Tavaszi—nyári időszakban viszont a hőszigetelt tető meggátolja a sugárzó hőnek a pihenőhelyekhez jutását, a közbenső térelhatároló felső részének megnyitásával, és a külső, felső oldalhatárolás eltávolításával 30 tökéletes keresztirányú átszellőzés biztosítható, semmi-182324
