182316. lajstromszámú szabadalom • Berendezés határozatlan alakzatú testek méreteinek meghatározásához
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY (11) 182316 Bejelentés napja: (22) 1981. IV. 3. (21) (871/81) Nemzetközi osztályozás: w Közzététel napja: (41) (42) 1983. IV. 28. NSZOj (5l) A 43 D 1/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI f Szabadalmi Tár. . J HIVATAL Megjelent: (45) 1986. VIII. 31. L A JOON£_-^'^ (72) Feltalálók: (73) Szabadalmas: Készéi Jenő gépészmérnök 25% Komlósi Imre gépészmérnök 55% Grósz Tibor üzemmérnök 10% Varga László gépésztechnikus 10% Budapest Bőr-, Műbőr és Cipőipari Kutató Intézet Budapest (54) Berendezés határozatlan alakzatú testek méreteinek meghatározásához i A találmány tárgya berendezés határozatlan alakzatú testek kerületi méreteinek meghatározásához, mely útján adott térbeli felület körvonalát követni tudó vonalmérővel és módszerrel a szükséges méret nagy pontossággal meghatározható. Ismert, hogy sok esetben térben meghatározatlan alakzatú testek pl. cipőipari kapták meghatározott vonalmenti méretét kell megállapítani. Ilyen állandó jellegű méretigény a kapta — mint a cipő lábalakzatát képviselő segédeszköz —, és annak különféle képzeletbeli síkban mért mérete, mely a cipő bőség és egyéb méreteit adja. Több ország gyakorlatát követve, cipőiparunk is áttért néhány évvel ezelőtt a nemzetközi lábbeli méretmegjelölés Mondopoint rendszerére (MSZ 3370/1, 2, 3—79). A Mondopoint alapvető jellemzője, hogy a lábbeli méretének megadása két számból áll: az egyik a lábbeli hosszmérete, a másik pedig a szélességmérete. Az ide vonatkozó szabványok (pl. MSZ 3355/1, 2, 3—79) mind a kapta, mind az ahhoz illeszkedő alkatrészek normalizációjára vonatkozóan :s a Mondopoint rendszerben készültek el. így a cipőipari kapta, mely a cipőgyártás alapvető szerszáma, szintén hasonló méretmegjelöléssel készül. A kapta bőségméret száma a bütyökkerületi méretet kóddal meghatározó méretszám. A bütyökkerület pedig a kapta megjelölt belső, külső és felső bütyökpontját érintve milliméterben mért kerület (MSZ 3355/2—79). A három pont által meghatározott sík irányban különbözik az ordináták által meghatározott síkoktól, azok egyikével sem párhuzamos. A forgatási (gyártási) tengely irányában befogott kaptáról a kapta és annak sorozata pantográf rendszerű másoló marógépen készül. A hossz- és bőségnövekménnyel kicsinyített 2 ¥ és nagyított sorozatkaptákon a bütyökkerület síkja a forgatási tengelyhez képest a növekmény arányában változik. A bőségméret értéke is ennek megfelelően alakul. Az ismertetett kapta méreteknek többek között a bőség- 5 méretnek pontos meghatározása jelentős feladat, mivel a cipő méret kialakításának egyik legmeghatározóbb jellemzője. A meghatározás és annak nehézsége abból adódik, hogy egyrészt egy bonyolult alakzat mentén kell egy egzakt — szelvénymetszet éllel megegyező — méretvonalat meghatá- 10 rozni, másrészt ezen méretvonalat kell mérni, illetve ezen méretvonalnak kiterített hosszát kell meghatározni. Ezzel összefüggésben ismert, hogy azonos hossznagyságú kapták több bőségben készülnek és közöttük kb. 6 mm-es méretkülönbség van. 15 A normalizáció is hat, illetve három ipari bőségméret meghatározását teszi szükségessé. dsmert eljárások szerint a kaptát annak forgatási tengelye mentén, sarok és orrmegfogó elemekkel fogják be a másolóberendezésbe és így a kapta forgatási tengelyére merőleges 20 síkokban készíthetők metszetrajzolatok. A forgatási tengely hosszában befogott kapta egyértelműen koordináta irányokban vizsgálható (150 368 és 154 505 sz. magyar szabadalmak). Hátrányuk, hogy a másolóberendezés nem tartalmaz egyik esetben sem olyan kaptabefogási lehetőséget, miszerint 25 a bütyökkerület lekövethető és a kerület számszerűen mérhető lenne. A 179 426 sz. magyar szabadalom szerinti berendezés a kapta forgatási tengelyét magába foglaló koordináta rendszerben, a cipőipari kapta ordináta irányú méreteinek meg- 30 állapítására és vizsgálatára alkalmas. A kapta méret- és 182316 1
