182310. lajstromszámú szabadalom • Faanyagú tartó

(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY dl) 182310 Nemzetközi osztályozás : föl Bejelentés napja : (22) 1981, III. 25, (21) (750/81) (51). NSZO3 E 04 Ç 3/17 • jt ORSZÁGOS találmányi Közzététel napja: (41) 1983. (42) V. 30. C * S*sisá«lul fír V V HIVATAL Megjelent: (45) 1986. X. 31. '* ,„1( «. * >■ 5'* ' Feltalálók: (72) Szabadalmas: (73) Fülöp Márta oki. faipari mérnök, 20%, Tervezésfejlesztési és Típustervező Králik Miklós oki. erdőmérnök, 25%, Intézet, Budapest Pesti Tibor oki. mérnök, 10%, Szőllősi Tibor erdőmérnök, 25%, Vágó Árpád oki. építészmérnök, 20%, Budapest (54) Faanyagú tartQ 1 A találmány faanyagú tartó építőipari célokra, pl. magas- és mélyépítési műtárgyak végleges teherviselő szerkezeteinek vagy ideiglenes kisegítő tartószerkejzetei­­nek előállítására. A tartó egy vagy több részből van összeállítva. A részek egyesítése előnyösen ragasztással, valamint a ragasztással legalább időlegesen együttműkö­dő, pl. azt kötési ideje alatt tehermentesítő mechanikus kötőelemek segítségével történik. Könnyű megmunkálhatósága és csekély súlya miatt a fa az emberiség legősibb építőanyaga. A technikai civili­zációnak az Utóbbi évszázadban végbement óriási fej­lődése ellenére sem vesztette el jelentőségét. Jó tulaj­donságai miatt számos helyen ma is egyenértékű ver­senytársa az egyéb építőanyagoknak. A faanyagú tartószerkezetek évezredek óta alkalma­zott tipikus példái az áthidaló és lefedő szerkezetek, az utóbbiakon belül is különösen a tetőszerkezetek. Erre a célra a legrégibb idők óta a tűlevelű faféleségeket hasz­nálják. Az Utóbbi időben kidolgoztak olyan megoldáso­kat is, amelyeknél az egyre drágább tűlevelű fák anya­gát a lényegesen olcsóbb ún, lombos fákéval igyekeznek helyettesíteni. Az ilyen szerkezetek mindegyikénél az elemek össze­­erősítése mechanikus kötőelemek, elsősorban csavarok segítségével történik. Kedvezőtlen az is, hogy az elemek 25 megmunkálása igen munkaigényes, ami miatt a gyártás bonyolult és költséges. Drágítja ezeket a. szerkezeteket az is, hogy maguk a csavarkapcsolatok is költségesek, A kapcsolatok egyszerűsítésére irányuló törekvés alap­ján fejlesztették ki az ún. „GANG-NAIL”-féle szegleme-2 zes tartószerkezeteket. Ezeknél olyan rácsos tartószer­kezeteket állítanak elő, ahol a csomóponti kapcsolatot acélból készült sík, ún. „szeglemezek” alkotják. Lénye­gük az, hogy a sík lemez anyagába általában ékalakú 5 hasítékokat képeznek ki, és ezek mentén a sík lemez ugyancsak ékalakú részeit a lemez síkjából kigörbítik. A kigörbített részek mintegy „szegeket” képeznek, amelyek a fa fel ületébe behatolva képesek erőátadó kötés létrehozására. A faanyagú tartó csomóponti kapcsolatait 10 lehet ezáltal kialakítani, míg a tartót alkotó rudak öp: magukon belül bütüsen csatlakoznak egymáshoz. Az el­gondolás szellemes, a szegek szerepét betöltő kapcsoló karmok azonban csak kis keménységű faanyagokba tud­nak behatolni. Ezért az ilyen típusú tartószerkezet gya- 15 korlatilag csak a drága és a világon egyre kisebb mennyi­ségben megtalálható fenyő jellegű faanyagok esetében használhatók. Kedvezőtlen az is, hogy a csomóponti idomok előállí­tásának technológiája kényes, mert az elemek leszabása 20 és megmunkálása számos előkészítő műveletet, prezíziós megmunkáló gépeket stb. kíván. Emellett a szeglemezek­nek a csomóponti elhelyezéséhez nagy teljesítő képes­ségű sajtológépre van szükség. Hátrány továbbá, hogy a sajtoló berendezés és annak teljesítő képessége eleve kötöttséget jelent a tartószer­kezetek formáját és méreteit tekintve. Végül de nem utol­só sorban a kapcsoló elemek és a faanyag egymásra ha­tása miatt korróziós veszéllyel is kell számolni, ami Ugyancsak szűkíti az. ilyen típusú tartó alkalmazhatósági 30 körét. 182310

Next

/
Oldalképek
Tartalom