182305. lajstromszámú szabadalom • Eszközkészlet szövettani metszetblokkok készítésére és tárolására, eszközegységekből összeállítva
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (11) 182305 Bejelentés napja: (22) 1981. III. il. (21) (614/81) Nemzetközi osztályozás : (51) NSZOj G 01 B 19/00- M(00 G 01 N 1/06 1 ■ Közzététel napja: (41) (42) 1983. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: (45) 1986. X, 31. i Sarabïdaîai I it ^ ' Nejt ^-tA w*k Szabadalmas : (72/73) dr. Vass László orvos, Budapest (54) Eszközkészlet szövettani metszetblokkok készítésére és tárolására, eszközegységekből összeállítva í A találmány szövettani metszetblokkok készítésére és tárolására szolgáló eszközkészletre vonatkozik, amelynek kezelőasztala, melszetblokk-készítő sablonjai, paraffin és méhviasz megolvasztására szolgáló eszköze, szövetminták és metszetblokkok melegen tartására szolgáló eszköze, valamint a metszetblokkok tárolására szolgáló eszköze van. Amint ismeretes, az emberből, vagy állatból nyert szövetrészletek mikroszkópos vizsgálata szövettani metszetek vizsgálatával történik. A legtöbb szövettani metszetet a kórházak kórszövettani osztályai készítik, mivel világszerte — így Magyarországon is — általában kötelező előírás, hogy minden élő emberből műtét, illetve bizonyos egyéb orvosi beavatkozás során eltávolított minden szövetrészletből szövettani vizsgálatot kell végezni. A kórházak kórbonctani osztályain az elhunytak boncolása a szerveik vizsgálatával is rendszeresen kiegészül. A szövettani vizsgálatot azonban kiterjedten alkalmazzák a kísérletes állatpathológiában is (pl. gyógyszerkísérletek, emberi betegségek állat-modellen történő tanulmányozása stb.). A szövettani vizsgálat során a 3—5 mikron vastagságúra metszett szövetlemezeket üveglemezre — tárgylemezre — rögzítve, festés után mikroszkóppal értékelik. A jelenleg általánosan használt módszer szerint az anyag előkészítése a következő lépésekben történik: 2 a nagyobb méretű vizsgálandó szervből (például daganatból, gyomorból stb.) a leglényegesebb részleteket formalin-fixálás után kivágjuk, így kb. 1x2, ill. 1x3 cm-es szövetdarabokat kapunk. Ezeket a szövetdara- 5 bokát tovább víztelenítjük, majd paraffinbaráttá tesszük, és meleg parafinban áztatjuk. Az így kezelt szövetrészleteket paraffin—méhviasz keverékben kb. 3 x 2— 5x2 cm-es kockákba öntjük, és ezeket a kockákat 25 mm élhosszúságú bükkfa hasábokra rögzítjük. 10 A bükkfa hasáb mikrotomba fogható be, amelynek segítségével a paraffin—méhviasz keveréke által alkotott kockában elhelyezett szövetrészletből 3—5 mikron vastagságú lemezek metszhetők le. A szövetdaraboknak a vizsgálandó szervből való ki- 15 vágása, víztelenítése és paraffinban való áztatása beágyazó automaták segítségével gépesíthető, a további lépéseket azonban általában kézi úton, nagy élőmunka ráfordítással, és nagytömegű paraffin felesleges felhasználásával hajtják végre. A Magyarországon jelenleg 20 használatos technológia részletes leírását dr. Krutsay Miklós: „Szövettani technika” (Medicina, 1980) című könyvének 36—45. oldalai tartalmazzák. Eszerint az indítást követő napon reggel az anyagokat egyenként téglatest alakú formába kiöntött paraffinba fagyasztják 25 be. Kiöntésre „L” alakú vagy több rekeszű fémformákat, a szokásosnál terjedelmesebb anyagok esetében papír dobozokat használnak. A thermosztátban előmelegített formákat kannából folyékony paraffinnal töltik meg. Az egyik tárzacskót a csomó alatt ollóval átvágják és 30 kinyitják, belőle lángon melegített csipesszel a szövet-I82305
