182268. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxálecetsav előállítására hidroxi-maleinsav anhidrid aminsóinak hidrolízisével
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY (11) 182268 Bejelentés napja : (22) 1980. XII. 28. (21) 3128/80 Nemzetközi osztályozás : (51) NSZOj C 07 C 59/01 Közzététel napja: (41) 1983. (42) III. 28. f Szabadalmi Tír. ' V % ví%^7U(. ajoON Megjelent: (45) 1986. VIII. 31. Feltalálók : (72) Szabadalmas : (73) Tóth András vegyész üzemmérnök, 90%, REANAL Finomvegyszergyár, Budapest, Budapest Gulyás János szakmunkás, 10%, Mende (54) Eljárás oxálecetsav előállítására hidroxi-maleinsav-anhidrid aminsóinak hidrolízisével í A találmány tárgya javított eljárás oxálecetsav (hidroxi-maleinsav) előállítására hidroxi-maleinsav-anhidrid tercier aminokkal, elsősorban piridinnel képezett sóinak hidrolízise útján. A J. Chem. Soc. 1952, 3315 közlemény szerint az oxálecetsavat a következő eljárással állítják elő: D-borkősavat kénsav katalizátor jelenlétében ecetsavanhidriddel reagáltatnak, a kapott diacetil-D-borkősavanhidridet piridinnel kezelik, majd a képződött hidroxi-maleinsav-anhidrid-piridinsót tömény (36%-os) vizes sósavoldattal hidrolizálják. —2 °C-on 16 órán át végzett hidrolízis után 80%-os hozammal kapják az oxálecetsavat, amely jelentős mennyiségű szennyezést tartalmaz, így feltétlenül tisztításra szorul. A tisztítás során az oxálecetsavat tízszeres mennyiségű 65 °C-os acetonban oldják, majd a terméket negyvenszeres mennyiségű kloroformmal kicsapják, végül 6 napig vákuum-exszikkátorban szárítják. E műveletsorban a tisztított végterméket (amely 98,8 súly% oxálecetsav mellett 1,2 súly% piroszőlősavat tartalmaz) 67%-os kitermeléssel kapják. Ezzel az eljárással tehát, a tisztítás során fellépő jelentékeny anyagveszteséget figyelembe véve mindössze 53,6%-os kitermeléssel állítható elő az oxálecetsav a kiindulási anyagként felhasznált hidroxi-maleinsav-anhidrid-piridinsóból. További hátrányok származnak abból, hogy a hidrolízist tömény vizes sósavoldatta] végzik. A tömény vizes sósavoldat rendkívül korrozív, ami 2 jelentősen megnehezíti a reakcióelegy kezelését és feldolgozását. A tisztításhoz felhasznált oldószerekből a sósav csak nehezen távolítható el, így az oldószerek újrahasznosítása csak körülményesen oldható meg. A kapott 5 termék még átkristályosítás után is tartalmaz sósavat, ami csak különleges körülmények között végzett szárítással (szárítás vákuum-exszikkátorban foszforpentoxid fölött 1 napig, majd CuCl2 fölött öt napig) távolítható el. A tisztítási lépés nagy oldószer-igénye az eljárási igen 10 költségessé teszi. A tömény sósavoldat felhasználásából származó hátrányokat a Bér. 40, 2282 közlemény szerint úgy küszöbölik ki, hogy a hidrolízishez 12%-os, Illetve 30%-os vizes kénsavoldatot alkalmaznak. A kapott vizes oldat- 15 ból éteres extrakcióval és az extraktum bepárlásával különítik el a nyers oxálsavat, amit átlagosan 50—55%-os kitermeléssel kapnak. A nyers oxálsavat acetonos átkristályosítással tisztítják ; a tisztítási lépésben a 98— 99%-os tisztaságú végterméket körülbelül 80%-os ki- 20 termeléssel kapják. Az eljárás hátránya, hogy a hidrolízis folyamán keletkezett oxálecetsav a 12%-os kénsavoldatban erősen, a 30%-os kénsavoldatban gyengébben, de makroszkóposán is érzékelhetően bomlik. A bomlás hűtéssel visz- 25 szaszorítható ugyan, ez azonban az extrakció hatásfokát is csökkenti. Ezzel magyarázható, hogy a hidrolízis lezajlása után a nyers oxálsav mindössze 50—55%-os hozammal különíthető el az elegyből. Az éteres extrakció — a felhasznált oldószer nagyfokú tűz- és robbanás- 30 veszélye miatt — üzemi méretekben csak nehezen való-182268
