181996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomásra érzékeny másolóanyag előállítására
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181996 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: (22) 1977. II. 9. Elsőbbsége: (33) 1783 Nagy-Bi itannia (21) (WI—279) (51) NSZO3 B 41 M 5/02 B 41 M 5/10 B 41 M 5/08 Közzététel napja: (41) 1978. (42) V. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: (45) 1986. VI. 30. Feltalálók: (72) Raine, Paul Richard, mérnök, Roath, Cardiff, Wales, Westcott, Lawrence, mérnök, Glamorgan, Wales, Nagy-Britannia Szabadalmas: (73) Wiggins Teape Limited, Basingstoke, Hampshire, Nagy-Britannia (54) Eljárás nyomásra érzékeny másolóanyag előállítására 1 A találmány tárgya eljárás nyomásra érzékeny másolóanyag előállítására. A széles körben elterjedt „transzfer” eljárásként ismert másolóeljárás abban áll, hogy egy belül elhelyezett lap alsó felületét színtelen színképző anyag oldatát magukban foglaló mikrokapszulákkal, egy alul elhelyezett lap felső felületét pedig egy színezéket előhívó anyaggal, például savas kémhatású enywel vagy fenolgyantával vonnak be. Legtöbbször néhány közbenső lapot is használnak, amelyek mindegyikének alsó felülete mikrokapszulákkal, felső felülete pedig színezék előhívó anyaggal van bevonva. Ha a lapokra írással vagy gépírással nyomást fejtünk ki, akkor a nyomás felszakítja a mikrokapszulákat, ezáltal a színképző oldat a legközelebbi alsó lap színezéket előhívó anyagához jut, és közöttük kémiai reakció megy végbe, amely a színképző anyag színét előhívja. Ezeknek a rendszereknek az a hátrányuk, hogy legalább kétféle típusú (általában háromféle típusú) bevonattal ellátott lapot, vagyis egy felső, egy alsó és a fentiekben említett közbenső lapot kell előállítani. E hátrány kiküszöbölésére az ún. „önhordó” rendszer használatát javasolták. Ennél a rendszernél a mikrokapszulákat és a színezék-előhívó anyagot egy lap ugyanazon felületére viszik fel, és az így bevont lapra helyezett másik lapon végzett írás vagy gépírás felszakítja a kapszulákat, azokból kiszabadul a színképző anyag, amely azután a lapra felvitt színezék-előhívó anyaggal reagál és elszíneződést hoz létre. Az „önhordó” rendszer hátránya eddig az volt, hogy 2 a lapot két lépéses bevonási művelettel kellett előállítani. Az első lépésben a mikrokapszulákba zárt színképző anyagot vitték fel a lapra, a második lépésben pedig ugyanerre a lapra egy második, színezéket előhívó anya- 5 got hordtak fel. Nyilvánvalóan egyszerűbb s ennél fogva olcsóbb lenne, ha a mikrokapszulákat és a színezéket előhívó anyagot szimultán, egyetlen lépésben lehetne felhordani. 10 Ilyen eljárásra tesz javaslatot például a 2 730 457. számú amerikai szabadalmi leírás. A mi tapasztalatunk azonban az, hogy ilyen esetben túl korai színképződés lép fel akkor is, ha a mikrokapszula-szuszpenziót a felkenés előtt keverjük össze a színelőhívó diszperzióval, és ak- 15 kor is, ha ezt a kenés után hajtjuk végre. A túl korai színképződés okai bonyolultak és még nem tisztázottak. A túl korai színképződés egyik okát abban látjuk, hogy a szokásos módon előállított mikrokapszula-szuszpenziók bizonyos mennyiségű nem kapjál szulázott színképző oldatot is tartalmaznak, amely a színezék-előhívó anyaggal színezék képződés közben gyorsan reagál. Azt találtuk azonban, hogy túl korai színképződés még az esetben is előfordulhat, ha nincs jelen nem kapszulázott színképző oldat, például azt a 25 színelőhívó anyaggal való összekeverés előtt eltávolítjuk a szuszpenzióból. Ez persze ipari mértékben valószínűleg rendkívüli módon megdrágítaná az előállítást. Az ilyen esetben fellépő túl korai színképződés oka ismeretlen, de vizsgálataink arra utalnak, hogy kölcsönös 30 vonzás van a kapszulák és a színelőhívó anyag részecs-181996
