181994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inaktivált peritonítisz vakcina előállítására
(19) HU MAGYAR SZABADALMI ÓD 181994 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás : «Oy Bejelentés napja : (22) 1979. XI. 29. (21) (WE—610) (51)NSZ03 A 61 K 39/215 Elsőbbsége: (33) 1978. (32) XI. 30. (31) (78 46666) Nagy-Britannia C 12 N 7/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: (41) 1983. (42) I. 28. \* Megjelent : (45) 1986. VI. 30. Szabadó!TM Tdr. ' . / Feltalálók: (72) Fishman, Bemard, mikrobiológus, Gillingham, Flitchcock, Louise Mary, mikrobiológus, Bromley, O Reilly, Kevin Joseph, állatorvos, Milland, Nagy-Britannia Szabadalmas: (73) The Wellcome Foundation Ltd., London, Nagy-Britannia (54) Eljárás inaktivált peritonitis vakcina előállítására 1 A találmány tárgya eljárás a macskafélék fertőző hashártyagyulladását (feline infectious peritonitis, rövidítve: FIP) okozó vírusok legyengített törzsének előállítására. A találmány kiterjed az említett fertőző hashártyagyulladás ellen a macskafélék fajához tartozó állatoknak immunitást biztosító vakcinának a találmány szerint legyengített vírustörzs felhasználásával történő előállítására is. A macskafélék fertőző hashártya gyulladása mind a házi, mind a vadon élő macskaféle állatok (Felidák) fontos betegsége, amely csaknem minden esetben az állat elhullásához vezet. Ezt a betegséget először 1950 táján ismerték fel és írták le „peritonitis chronica fibrinosa” elnevezéssel [J. Amer. Vet. Med. Assoc. 144, 1409—1420 (1963)]. Azóta ezt a betegséget Észak-Amerikában, Európában, Dél-Afrikában, Ausztrál-Ázsiában és Japánban is észlelték. Újabb időben a kórokozó organizmust is leírták, mégpedig coronavírus-típusú vírusként [Nature, 266, 682 (1977)]. Az ezzel a betegséggel fertőzött állatok letargiásakká és étvágytalanokká válnak, a hashártya üregében (cavum peritonei) folyadék gyülemlik fel, ami a has megduzzadását eredményezi ; az állat végül is sárgaságszerű állapotban pusztul el. Gyógykezelés és ápolás meghoszszabbíthatja a betegség lefolyását, végül azonban az említett klinikai tüneteket mutató valamennyi állat elpusztul [J. Amer. Vet. Med. Assoc. 154, 26—35 (1969)]. Már régóta felismerék, hogy vakcinára van szükség a macskafélék fertőző hasháríyagyulladása járványszerű kitöréseinek megelőzésére [J. Amer. Vet. Med. Assoc. 2 155, 1728—1733 (1969)], eddig azonban a betegség kórokozó vírusának elkülönítésére és tenyésztésére irányuló számos kísérlet eredménytelen maradt. Újabban beszámoltak ugyan arról, hogy sikerült vékonybél-szövet- 5 kultúrán tenyészteni a macskafélék fertőző hashártyagyulladásának vírusát [The Cornell Veterinarian, 68, 411—417 (1978)], a leírt módszer azonban nem alkalmazható gyakorlati eljárásként vakcina előállítására. Azt találtuk, hogy egy inaktivált FIP-vakcina állítható 10 elő oly módon, hogy a virulens FIP-vírust elkülönítve macskaféle állatok embrionális sejt-kultúráján passzázsoltatjuk (folyamatosan tenyésztjük sorozatos ámításokkal) mindaddig, míg a fertőzött kultúrák egy az alábbiakban részletesen ismertetett jellegzetes citopátiás ha- 15 tást nem mutatnak, ezt követően a vírust inaktiváljuk; az így inaktivált vírust azután egy erre alkalmas gyógyszerészeti hordozóanyaggal kombinálva alakítjuk vakcinává. A jelen találmány tárgyát tehát elsősorban az említett 20 inaktivált FIP-vakcina előállítása képezi, amely úgy történik, hogy az elkülönített virulens FIP-vírust macskaféle állatok embrionális sejtkultúráján sorozatos ámításokkal (passzázsokkal) tenyésztjük, míg a fertőzött kultúrák a macskafélék fertőző hashártyagyulladására 25 jellemző sejtkárosító (citopátiás) hatást nem mutatnak, majd az inaktivált vírust valamely gyógyszerészeti célra alkalmas hordozóval vakcinává alakítjuk. A virulens (FIP-vírus az említett betegségben szenve dő macskák peritoneális folyadékából, véréből, vizele 30 tőből vagy különböző szerveiből különíthetők el. Peri 181994
