181972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és plombálási eszköz illetéktelen felnyitás jelzésére
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (H) 181972 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás : l||t Bejelentés napja: (22) 1979. VI. 6. (21) (TE—927) (51)NSZ03 B 65 D 33/00; G 09 F 3/od ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja : (41) 1982. (42) XII. 28. Szabadalmi Tár. ' ) Megjelent : (45) 1986. VI. 30. Feltalálók : (72) Dózsa László fejlesztő mérnök, Budapest, 90%, Pelencei Jenő fejlesztő, Budapest, 5%, Somodi Gyula fejlesztő mérnök, Budapest, 5% Szabadalmas : (73) Telefongyár, Budapest (54) Eljárás és plombálási eszköz illetéktelen felnyitás jelzésére í A találmány tárgya eljárás és plombálási eszköz illetéktelen felnyitás jelzésére, amelynek alkalmazása esetén az illetéktelen behatolást felületes vizuális vizsgálattal is meg lehet állapítani. Illetéktelen behatolás fogalma alatt a kriminalisztikában meghatározott eseményeket értünk, amelyek közül az illetéktelen behatolás ellen a zárak, lakatok, pántok, reteszek védenek, míg az illetéktelen behatolás tényét azok a plombának nevezett eszközök jelzik, amelyekkel a felsorolt eszközöket biztosítják. Az illetéktelen behatolás ellen védő eszközök felnyitása és a behatolás ténye kevésbé súlyos következményeket von maga után, mivel a behatolás erőszakos kivitelezése révén az azonnal felismerhető. Súlyosabb következményekkel jár a fondorlatos illetéktelen behatolás, amikor a védelmi eszközöket ugyanolyan, vagy közel azonos állapotba hozzák, mint a behatolás előtti állapot. Ezekben az esetekben a behatolás nem ismerhető fel és az illetékes behatolók vannak kitéve az illetéktelen behatolók által okozott károsításnak, vagy megtévesztő cselekménysorozatnak. A fondorlatos illetéktelen behatolás tényét van hivatva a plombálási eszköz felfedni. Különös jelentősége van a plombálási eszközöknek a híradástechnikai berendezések, számítógépek, pénztárgépek, memóriával vagy programokkal működő berendezések esetében, ahol az illetéktelen behatoló cselekményével felmérhetetlen károkat okozhat. Ismeretesek plombálási eszközök, amelyeknél egy plomba-zárhuzalt átfűznek a lezárást biztosító kötőelem, 2 például csavar fejének erre a célra kiképzett furatán és/vagy a lezárni kívánt berendezés vázszerkezetének erre a célra kiképzett furatán, majd a huzal két végét átfűzik egy képlékeny fémből, például ólomból vagy alu- 5 míniumból készült gomb- vagy csőszerű plombán, és azt valamilyen ismert fogó rendszerű szerszámmal oly mértékig deformálják, hogy a zárhuzalt ne lehessen a fémből kihúzni. A zárhuzalt az eltávolítás megnehezítésére célszerűen úgy készítik, hogy egy acélmag huzal- 10 szálra valamilyen lágy fémhuzalt menetszerűen tekercselnek. A zárhuzallal készített plombálások hátránya, hogy reprodukálhatók, illetéktelen beavatkozás esetén az eredeti állapot látszatát keltve visszaállíthatok. A zár- 15 huzalt elvágva azt rövid ideig tartó mozgatással minden esetben meg lehet oly mértékre lazítani, a képlékeny fémbe foglalt fészkében, hogy abból csavarmenetszerűen kihúzható és pótolható, rövidebbre állítva reprodukálható. Ennek következtében ezek a megoldások nem 20 alkalmasak a fondorlatos illetéktelen behatolás biztos felfedésére. Egy további ismert megoldásnál a zárhuzalos kötést műanyag tokba rejtik, és a műanyag tokot valamilyen ismert módon bepattanó záróelemmel fedik. Ilyent is- 25 mértét a DAS 2 119 970 számú irat. Ismertek megoldások, amelyeknél a zárhuzal alkalmazását — az általunk is ismertetett okok miatt — mellőzték és olyan plombáló eszközt készítettek, amely hozzáférhetetlenné teszi a záróelem nyitáshoz szükséges részét, például a csavarok 30 fejét. A zártást azonban ugyancsak egyébként ismert 181972
