181954. lajstromszámú szabadalom • Készítmény és eljárás vér és más fenilalanin-tartalmú folyadékok fenilalaninszintjének csökkentésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181954 Nemzetközi osztályozás: lap Bejelentés napja: 1979. V. 11. (SA—3181) Elsőbbsége: 1978. V. 12. (23336 A/78) nszo3 A 61 K 37/56; C 12 N 11/12 Olaszország Bit, ' ORSZÁGOS Közzététel napja: 1983. I. 28. O' , T«- , T , TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Marconi, Walter, vegyész, S. Donato Milanese, ANIC S. p. A., Palermo, Bartoli, Francesco, vegyész, Róma, Olaszország Gianna, Roberto, vegyész, Róma, Morisi, Franco, vegyész, Giovanni in Persiceto (Bologna), Spotorno, Giuseppina, vegyész, Róma, Olaszország Készítmény és eljárás vér és más fenilalanin-tartalmú folyadékok fenilalaninszintjének csökkentésére 1 A találmány olyan készítményre vonatkozik, amely képes csökkenteni a vér fenilalaninszintjét vagy a fenilalaninkon­­centrációt fenilalanintartalmú közegekben. A találmány ki­terjed a fenilalanintartalom csökkentésére vonatkozó eljá­rásra is. Ismeretes, hogy a fenilalanin esszenciális aminosav. Ez az aminosav a fehérjeszintézisben játszott szerepén kívül a tiro­­zinnal együtt bázis-vegyület a katekolaminok, adrenalin, tiroxin-hormonok (trijód- és tetrajód-tirozin) és a fiziológiás melaminpigment szintézisénél. A kiindulási lépés ezeknek az anyagoknak a kialakításánál a fenilalanin- és tirozinoxidáció, amely fenilalaninhidroxiláz hatására megy végbe a májban. Ennek az enzimreakciónak a blokkolása a fenilalanin fel­­halmozódásához vezet a vérben. Ennek eredményeként egy másik átalakulási út jön létre, amely fenilalaninnak fenilpiroszőlősavvá történő átaminálá­­sán keresztül fenilecetsavhoz vezet és ez a vizeletvezető rend­­■szeren át távozik. Orvosi szempontból nézve, ilyen anyagcsere-blokkolás fe­­nilketonuria vagy fenilpiruvát betegség vagy Föhling-beteg­­ség néven ismert. Ez egy veleszületett és öröklődő betegség, lappangó természetű, amely mindkét nemet megtámadja megkülönböztetés nélkül, különösen az észak-európai orszá­gokban. Ez szellemi elmaradottsághoz vezet, görcsöket, ek­cémát és csökkent bőrpigmentképződést okoz. Fenilalaninfelesleg másrészt megváltoztatja mind a tripto­­fán-, mind a tirozin-anyagcserét. A triptofánoxidáció gátlást szenved, amelyet az indolgyű­­rű felhasadása és formil-kinurenin képződése kísér, ezt pedig 2 az 5-hidroxi-triptofánná történő hidroxilezés és ez utóbbi­nak 5-hidroxi-triptaminná való dekarboxilezése követi. A triptofánnak így valószínűleg egy átalakulási mellékútja van, amely az indolpiroszőlősavnak, az indoltejsavnak és az indolecetsavnak a vizeletvezető rendszeren át olyan mennyi­ségben való kiválasztását eredményezi, amely éppen 20-szor nagyobb, mint a normális esetben. Fenilalaninfelesleg gátolja a tirozinázt és így a melanin­­képződést hátráltatja. A piroszőlősav akadályozza, legalábbis részben, a tirozin­­nak gentizinsavvá történő oxidációját és a katekolaminok képződését a dopa-dekarboxiláz gátlásának köszönhetően. A káros agyi fejlődés valószínűleg inkább az agyi funkciók normális fejlődésében fontos szerepet játszó neurohormoná­­lis anyagok, így szerotonin, katekolaminok, csökkent terme­lésének tulajdonítható, mint a fenilalaninnak az agyi átala­kulásra gyakorolt közvetlen toxikus hatásának. A jelenleg használt terápiás megközelítés csupán táplálko­zási alapon nyugszik. Manapság olyan fenilalanin-szegény étrend az elfogadott, amelynél a fenilalanint naponta általában 10—30 milli­­gramm/kg alatt lehet tartani. Erre a célra fenilalanint kis százalékban tartalmazó fehérjehidrolizátumok használato­sak. Az utóbbi időben néhány szerző feltételezi, hogy a fenil­alanin eltávolítása csökkenti a leukémiás sejtek fejlődését. Elméletileg elképzelhető a vér fenilalaninszintjének a csök­kentése. Valójában létezik egy enzim, a fenilalaninammónia­­liáz, amely a fenilalanint fahéjsavvá és ammóniává alakítja át. Sajnálatos módon lehetetlen ilyen enzimek a véráramba 5 10 15 20 25 30 181954

Next

/
Oldalképek
Tartalom