181921. lajstromszámú szabadalom • Gyomírtási eljárás kukoricatörzsek és vonalak termesztésénél 2'-metil-6'-etil-n-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilidet és N-(diklór-acetil)-1-oxa-4-aza-spiro(4,5)dekánt tartalmazó készítmények felhasználásával

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181921 Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1979. XII. 5. (NI—231) Közzététel napja: 1981. IX. 28. NSZO3 A 01 N 37/18; A 01 N 43/28 ORSZÁGOS ( Szabadalmi Tár ' ) TALÁLMÁNYI V* LA HIVATAL Megjelent: (45) 1986. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Horváth András vegyész, Fűzfőgyártelep 15%, Huszák György vegyészmérnök, Bala- Nitrokémia Ipartelepek, tonfűzfő 15%, Szlotta László vegyészmérnök, Veszprém 7%, Fodor Ferenc agrármér- Fűzfőgyártelep nők, Fűzfőgyártelep 5%, Lukács Jánosné oki. vegyész, Veszprém 5%, Vértesi Ervin vegyészmérnök, Veszprém 5%, dr. Vass András vegyészmérnök, Veszprém 5%, dr. Nagy Bálint vegyészmérnök, Veszprém 5%, dr. Kovács Miklós vegyészmérnök, Vesz­prém 5%, dr. Győrffy Béla agrármérnök, Martonvásár 14%, Szabó J. László agrár­mérnök, Martonvásár 11%, Varga Klára agrármérnök, Martonvásár 8%. Gyomirtási eljárás kukoricatörzsek és vonalak termesztésénél, 2'-metil-6'-etil-N-(etoxi-metil)-2-klór-acetanilidet és N-(diklór-acetil)-l-oxa-4-aza-spiro(4,5)dekánt tartalmazó készítmények 1 felhasználásával 2 A találmány kukoricatörzsek és vonalak termesztésénél gyomirtási eljárásra vonatkozik, alkalmazható 2'-metil-6'­­-Etil-N-(etoxi-metil)-2-kl6r-acetanilidet és N-diklór-acetíl-1- -oxa-4-aza-spiro(4,5)dekánt tartalmazó készítmények fel­­használásával. A klór-acetanilid-típusú gyomirtó szereket—például a 2,6'-dietil-N-(metoxi-metil)-2-klór-acetanilidet (Lasso)-a 3 442 945 és a 3 547 620.számú Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírásban a propaklórhoz hasonlóan javasol­ják fűszerű gyomok és széles levelű gyomfajták ellen kukori­ca-, szójabab-, gyapot-, cukornád-, földimogyoró- és repce­kultúrákban mintegy 2 kg/ha adagban. Ezzel a hatóanyag­gal szelektív gyomirtás valósítható meg. A 2 402 983. számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyil­vánosságra hozatali irat szerint azonban a Lasso-hoz hason­ló klór-acetanilid-típusú gyomirtó szerek gabona- és kukori­cakultúrákban szelektív gyomirtásra csak korlátozott mér­tékben váltak be. Ezek szelektivitása a kultúrnövényekre nem megfelelő, éppen ezért a triazin- vagy fenil-karbamid­­típusú hatóanyagok előnyösebbek. A klór-acetanilid-típusú gyomirtó szerek felhasználásánál antidotum használata te­hát feltétlenül ajánlatos. Antidotumként N,N-diallil-diklór­­-acetamidot (Eradicane-ben) vagy N-diklóracetíl-2,2-dialkil-1,3-oxazolidint adagolnak, ezzel a kukoricakultúrák károso­dása csökkenthető. Figyelemre méltó, hogy a 2 kg/ha dózisban adagolt klór­­-acetanilid-típusú gyomirtó szerek a kukoricakultúrákban 3—4 hét eltelte után totális pusztító hatást fejtenek ki, míg ha ezekhez 0,5 kg/ha adagban a fenti antidotumot keve­rik, akkor a károsodás nagymértékben csökken. A ható­anyag : antidotum súlyaránya 4:1. Az antidotum és N,N- dipropil-S-etil-tiokarbamát (EPTC) keverékének alkalmazá­sa esetén az a probléma jelentkezik, hogy a kompozíciókat 5 nemcsak a talaj felületére kell felvinni, hanem a haszonnö­vény elvetése előtt a talajba is be kell dolgozni, főként a herbicidek és az antidotum eltérő fizikai tulajdonságai miatt. Nyilvánvaló azonban, hogy a kompozíció használatával járó két művelet (permetezés, bedolgozás) a növénytermesztési 10 költségeket, az élőmunka- és gépráfordítást növeli. A ráfor­dításnak a minimálisra való csökkentése tehát fontos célki­tűzés. A 2 905 560. számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyil­vánosságra hozatali iratban tiolkarbamát-, triazin-, klór- 15 -acetanilid-, karbamid- vagy fenoxi-ecctsav-szármaaékok­­hoz (I) általános képletű diklór-acetamid-származékok — X jelentése oxigén- vagy kénatom, n = 0 vagy 1, R, és R2 azonos vagy különböző, hidrogénatom vagy alkilcsoport, vagy Rt és R2 együtt adott esetben egy helyettesített butüén- 20 vagy pentiléncsoportot jelent—antidotumként való felhasz­nálását javasolják, a hatóanyagra számítva 0,1—50 tömeg% mennyiségben. Az (I) általános képletű antidotum alkalma­zásának célja a szelektivitás növelése, a környezet védelme és a gazdaságosság javítása. A kompozíciók mind preemer- 25 gens módon, mind csávázószerként alkalmazhatók. Az (I) általános képletű antidotumok körébe tartozik a (II) képletű N-diklór-acetil-l-oxa-4-aza-spiro(4,5)-dekán. Az utóbbi vegyület antidotum hatását kukorica esetén EPTC- vel, (N,N-dipropil-5-etil-tíokarbamát), Scncorral [4-amino- 30 4-terc-butil-4,5-dihidro-3-(metíl-tio)-1,2,4-triazin-5-on], szó-181921

Next

/
Oldalképek
Tartalom