181918. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 10-12 szénatomszámú telítetlen zsírsavak és oxizsírsavak kénezésére és klórozására
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (H) 181918 r A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzétközi osztályozás: fEp Bejelentés napja: (22) 1978. VII. 17. (21) (NA—1104) 151) NSZOj C 10 M 1/30; C 08 K 5/02 Közzététel napja: (41) (42) 1983. II. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: (45) 1986. IV. 30. ra!a'irttónwá>v \i S2Eb3daImi Tár. ■ ^^ÍA'OOiMA, Feltalálók: (72) Dr. Zalka Lajos vegyészmérnök, Százhalombatta, 20% Dr. Vámos Endre vegyész, Budapest, 20% Balázs Tibor gépészmérnök, Budapest, 10% Dr. Gyöngyössy Lajos vegyészmérnök, Budapest, 40% Kepes István gépgyártástechnológiai üzemmérnök, Százhalombatta, 10% Szabadalmas: (73) Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet Százhalombatta (54) Eljárás 12—20 szénatomszámú telítetlen zsírsavak és oxizsírsavak együttes kénezésére és klórozására 1 2 A találmány tárgya eljárás 12—20 szénatomszámú telítetlen zsírsavak és oxizsírsavak együttes kénezésére és klórozására. A találmány szerinti eljárással 12—20 szénatomot tartalmazó telítetlen zsírsavakat és oxizsírsavakat állítunk elő, amelyek EP adalékanyagokként alkalmazhatók. 5 Ismeretes, hogy egyes telítetlen kötéseket tartalmazó szénhidrogének és szénhidrogén-származékok dikéndikloriddal reagáltatva kénezett-klórozott termékeket képeznek. Ilyen eljárás például a gumiiparban alkalmazott hidegvulkanizálás [Csűrös Z.: Műanyagok 500—502. oldal (Tankönyvki- 10 adó, Budapest, 1956)], amelynek során nagymolekulasúlyú, telítetlen kötéseket tartalmazó poliolefineket reagáltatnak dikéndiklorid gőzökkel. Az eljárás során a kén hídkötések formájában teljes mértékben beépül a molekulákba, a klór azonban csak igen csekély mennyiségben, szabályozhatatlan 15 módon épül be a termékbe, és rontja a termék stabilitását. Ismeretessé vált a 60 609 számú NDK szabadalomból ilyen eljárás, amelynél C10_2o zsírsavak C,_3 alkoholokkal alkotott észtereit vetik alá együttes kénezési-klórozási eljárásnak és ily módon nyernek olajadalékokat. 20 Dikéndiklorid és aromás vegyületek reakciójával számos közlemény foglalkozik. A Chem. Abstr. 40, 3134, 5761 és 5766 (1945) referátumok szerint vas- és cinkklorid katalizátorokkal gyorsítható a dikéndiklorid beépülése aromás és aralkil-vegyületekbe. A Bull. Chem. Soc. Japán 11 (3), 117 (1936) közlemény szerint ha az orto- és para-helyzetben szabad amino-csoportot tartalmazó aromás vegyületeket Herz-reakcióban dikéndikloriddal reagáltatják, a kén mellett a klór is gyakran belép a molekulába, mégpedig parahelyzetbe, amikoris arilén-tisztióniumklorid-típusú vegyületek képződnek. Az idézett közleményekből megállapítható, hogy az aromás gyűrű és dikéndiklorid reakciója viszonylag jól ismert és kézbentartható folyamat, ahol a reakciókörülmények módosításával jól szabályozható a kén és a klór beépülése a molekulákba. Telítetlen alifás vegyületek esetén viszont — miként a hidegvulkanizálással foglalkozó közlemények igazolják — a reakció távolról sem szabályozható az aromás vegyületekéhez hasonló mértékben. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha telítetlen zsírsavakat és oxizsírsavakat dikéndikloriddal reagáltatunk, majd a kapott terméket utókezelésnek vetjük alá, egyszerűen és reprodukálható módon szabályozhatjuk a végtermékbe beépülő kén és klór mennyiségét, illetve arányát. Ezzel az COOH ... —CH—CH— —CH—CH-d s + "s —CH—CH— I Cl —CH—CH— és/vagy -CH—CHII I J ...COOH S Cl Cl S I I S a —CH—CH-—CH—CH— ...COOH S Cl 181918 —CH—CH—...COOH
