181917. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés digitális jelknek paritáskiegészítő vizsgáló bittel való értékelésére

(19) HU

MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

ÓD

181917

Nemzetközi osztályozás:

w

Bejelentés napja: (22) 1978. V. 30. (21) (NA—1095)

Elsőbbsége: (33) 1977. V. 31. (WP H 04 L/199 190)

Német Demokratikus Köztársaság

(51) NSZ03 H 04 L 1/10; H 03 K 13/34

ORSZÁGOS

Közzététel napja: (41) 1982. XII. 28. (42)

(. Szabadalmi Tár

TALÁLMÁNYI

HIVATAL

Megjelent: (45) 1986. IV. 30.

A J :D

A feltaláló: (72) Szabadalmas: (73)

Francke Dietrich oki. mérnök, Berlin, VEB Kombinat Nagema, Drezda,

Német Demokratikus Köztársaság Német Demokratikus Köztársaság

(54) Kapcsolási elrendezés digitális jeleknek paritáskiegészítő vizsgáló bittel való értékelésére

1 2

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés célja kiértékelés, különösen BCD kódoknak vizsgálóbittel átvitt digitális jeleinek dekódolására és hibafelismerésére, amely kapcsolási elrendezés mindenekelőtt digitális számítógépeknél, távműködtetésű berendezéseknél, mérőberendezéseknél, mérlegelő és adagoló berendezéseknél és numerikus vezérlésű gépeknél alkalmazunk legelőnyösebben a mérési értékek és az adatok átvitelére, és feldolgozására, ahol is digitális, előnyösen BCD kódokból álló jeleket kell átalakítani, majd ezt követően kiértékelni. 10

A numerikus jelek egy 1-2-4-8-BCD kódjainak alkalmazásánál az Sí 1.2 interface-szabványból indulunk ki, amely szabvány a 8-kód-bit alfanumerikus jeleinek biztonságos átvitelének ellenőrzésére csak a paritást kiegészítő vizsgáló bit ellenőrzését hja elő. Az integrált TTL-kapcsolású áramkörök nemzetközileg ismert típusai, amelyeknek paraméterei az Sí 1.2 interface-szabvány előírásának tesz eleget, 8-bit kapacitású paritásgenerátort alkalmaz a vizsgálóbit létrehozására, valamint a kódjelnek átviteli hiba szempontjából való értékelésére. A 4-bites BCD-kódot ezután a paritáskiegészítő ötödik bit vizsgálata alapján lehet átvitel szempontjából értékelni. Valamennyi kódjel L-dik számának egész számra vagy egész számra történő kiegészítése az említett szabvány szerint definiált feladat, amely a logikailag kiértékelhető legalább 2-bit megkülönböztethetőségével egyenértékű intézkedés.

Ez az egyszeri hibafelismerésű feladat, amely a kódátvitel biztonságára vonatkozó eljárás, különböző irodalmi forrásokban is megtalálható:

1. Knüpfer A., Technik Digitaler Rechenanlagen, VEB

Verlag Technik Berlin 1969,33. oldal 2.1.4. fejezet, amelynek címe „Kódbiztosítás”;

2. Semrad, H. Numerisch gesteuerte Maschinen, VEB Verlag Technik Berlin 1968, 68. oldal, 6. fejezet „Egyszerű

5 kódhibafelismerés” 87. oldal 8. fejezet „programkódok”, 95. oldal, 8.2.5. fejezet, „ISO-kódok”;

3. Fuchs H., Könitzer L. Digitale Messerterfassung, VEB Verlag Technik, Berlin, 1966,16. oldal, 2.3. fejezet „Kódolt jelek azonosítása”;

4. Bartels K. és Oklobdizija, B. Schaltungen und Elemente der Digitalen Technik, Verlag för Radio-Foto-Kinotechnik GmbH, Berlin, 1965, 56/57. oldalak, 42. fejezet.

A fent említett irodalmi forrásokból ezenkívül az is kitűnik, hogy a paritáskiegészítő vizsgáló bitet a bithelyek kc- 15 resztirányában képzett összege, azaz számlálása alapján hozzuk létre. Utalunk ezenkívül a nemzetközi gyakorlatban ismertté vált TTL-áramkörök ismert típusaira, amelynek vizsgálóbit generátora úgy van kiképezve, hogy az szekvenciális, azaz impulzusszámláló üzemmóddal is rendelkezik, 20 amely például a Texas-Instruments amerikai egyesült államokbeli vállalat, vagy a Molecular Electronik, Drezda (NDK) vállalat által választott kiírásmóddal rendelkezik. Ezenkívül statikus módon működő kapcsolások is ismeretesek, amelyeknek feladata a BCD-kódolt jeleknek paritáslri- 2 5 egészítő vizsgáló bittel való értékelése. Lásd például a 87189 számú német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírást és a 2 153 235 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratot. Ezekben a publikációkban leírt eljárások és eszközök adott alkalmazási célra, például 30 jelírókban és kijelző készülékekben kerülnek gyakran alkal-181917