181835. lajstromszámú szabadalom • Eljárás síkvidéki talajos melioratív nedvesség-szabályozására
MAGYAR népköztArsasAg SZABADALMI LEÍRÁS 181835 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Ä Bejelentés napja: 1981. XI. 10. (3351/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : A 01 G 25/00, ■ E 02 B 11/00 ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL Közzététel napja: 1983.1. 28. Megjelent: 1985. VI. 28. f Szabadalmi Tar . j Feltalálók: Szabadalmas: Di. Nyíri László okleveles mg. mérnök, kandidátus, 50%, Karcag, Dr. Kovács Vízgazdálkodási Tudományos György okleveles építészmérnök 25%, Fehér Ferenc okleveles építőmérnök 25%, Kutató Központ, Budapest, Budapest Debreceni Agrártudományi Egyetem Kutató Intézete, Karcag Eljárás síkvidéki talajok melioratív nedvesség-szabályozására 1 A találmány síkvidéki melioratív és talajjavítási módszerek hatékonyságának javítására, a talajnedvesség szabályozás megoldására vonatkozik. A talajvíznek a talajfelszínhez viszonyított közelsége, ingadozása nagy szerepet játszik a talaj fejlő- 5 désében. Ha túl közel kerül a talajvíz a felszínhez, a talaj levegőtlenné válik, szerkezetnélküli állapotba jut, ami kultúrnövények termesztését kizárja. A talajvíz-ingadozás is kedvezőtlen azért, mert 10 még abban az esetben is, ha viszonylag rövid ideig ugyan, de ahhoz elég hosszú ideig magas a vízállás, hogy a kultúrnövényzet vegetációját károsítsa, a biztonságos növénytermesztés lehetetlenülését eredményezheti. A talaj vízgazdálkodását általában talaj csövezéssel szokták szabályozni. A talaj csövezéssel kapcsolatos szakirodalom rendkívül széles körű, és azon összefüggések száma, amelyekkel egyes fontos tervezési paramétereket (pl. a 20 szívótávolságot) lehet meghatározni, többszázra tehető. Az összefüggések elméleti alapjai azonban nem ilyen szerteágazóak, mert azonos elméleti alapokon különböző kerületi feltételek figyelembevételével, illetve elhanyagolásokkal sok, egymással elvileg rokon 25 összefüggés került kidolgozásra. A talajnedvesség-szabályozás a talaj csövezéssel szemben különleges (kerületi) feltételeket támaszt, amit egységesen meg lehet fogalmazni, és a továbbiakban csak az ezen feltételeknek megfelelő 30 2 összefüggéseket vizsgáljuk. Ennek az a lényege, hogy a talaj csöveket átlagosan 1,0 m mélységbe helyezzük el és a kétfázisú állapot határvonala nem közelítheti meg 0,5 m-re a felszínt. Ennek megfelelően az összefüggéseknél használt nyomómagasság érték (h) átlagosan 0,5 m. A vízvezető talajréteg átlagos vastagsága (d) 0,5—1,0 m között változik, szárazföldikontinentális viszonyok között a megfigyelések szerint az elvezetendő fajlagos vízhozam (q) értéke 0,005 m/nap. A szakirodalom szerint Hooghoudt szerint a dréntávolság a 8 K d h 4 K h2 q=------;— +-------— összefüggéssel határozható meg, ahol q - a fajlagos elvezetendő vízhozam (m/nap) K - az átlagos vízáteresztőképesség (m/nap) d — a vízszállításban résztvevő réteg vastagsága (m) h - a nyomómagasság (m) L - a dréntávolság (szívótávolság) (m) Az összefüggésben a vízáteresztőképesség (K) dominál, mivel a többi paraméter (q, d, h) értékét rögzítettük. így a fenti összefüggés a következő alakra hozható: 181835
