181831. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés többcsatornás jelátviteli lánchoz, pl. közösségi antennarendszerhez, a lánc adott csomópontjában az üzemi állapot önműködő felügyeletére és szükség szerint az előírt állapot helyreállítására

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181831 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 0 Bejelentés napja: 1981, X. 06. (2888/81) Nemzetközi osztályozás: NSZOa : H 04 B 1/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1983. II. 28. Megjelent: 1985. VI. 28. Szabadalmi Tár. ' / y Feltalálók : Szabadalmas: Kálmán József okleveles mérnök 30%, Kiss László okleveles mérnök 25%, Kiss Híradótechnikai Vállalat, László okleveles mérnök 20%, Friedl István okleveles mérnök 10%, Gölte' István Budapest technikus 15%, Budapest Kapcsolási elrendezés többcsatornás jelátviteli lánchoz, pl. közösségi antennarendszerhez, a lánc adott csomópontjában az üzemi állapot önműködő felügyeletére és szükség szerint az előírt állapot helyreállítására 1 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés többcsa­tornás jelátviteli lánchoz, pl. ún. közösségi antenna­­rendszerhez (továbbiakban: KAR), mely lánc csomó­pontjaira a különböző csatorna-főegységek jelforrásai — pl. a KAR valamely frekvenciaáttevő és/vagy tel- 5 jesítményerősítő áramköre - csatolhatok, mely le­hetővé teszi az adott csomópontban az üzemi állapot önműködő felügyeletét és az előírt üzemi állapot fenntartásához, illetve helyreállításához szükséges beavatkozó műveletek önműködő fogana- j0 tosítását a jelforrás kimenő szintjének figyelése alap­ján. Ilyen célra eddig is alkalmaztak sajátos áram­köröket; az egyik újabb típusnál a jelforrás előerősí­tőjére adják a beavatkozó jelet, melynek előállítása céljából a jelfonás teljesítménykimenetével csatolt u pont és az előrerősítő vezérlőbemenete közé szint­szabályozó áramköri hurkot iktatnak. A beavatkozó szerv szükség szerint meleg-tartalékként készenléti üzemre kapcsolt redundáns készülékre való átkap­csolást végez. Célszerűen a kapcsolási elrendezés egy 20 vagy több állapotjelző eszközzel van kialakítva. Ilyen típusú kapcsolási elrendezést — saját ko­rábbi megoldásunkat — ismertet a 168230 lajstrom­számú magyar szabadalmi leírás. E leírásban áttekin­tést adtunk a technika állásáról és diszkutáltuk a 25 megoldandó problémákat, a diszkussziót itt részle­tesen nem ismételjük. Az idézett leírásból kitűnik, hogy a technika állásához képest már korábbi meg­oldásunkkal is értünk el javulást a nem kívánt ke­resztmodulációk csökkentése terén oly módon, hogy a jelforrás kimenő szintjének beállítása - a technika állása szerint elérhetőhez képest — szélesebb tar­tományon belül végezhető anélkül, hogy ezzel ron­tanánk az önműködő szabályozás dinamikáját. További kísérleteink azonban azt mutatták, hogy a korábbi megoldásunk még nem elégíti ki maradék­talanul a jelforrás kimenő szintjével szemben tá­masztandó szigorú követelményeket. A találmány előnyös alkalmazási területe a közösségi antennarendszer üzemének önműködő felügyelete és szabályozása, ezért a továbbiakban ilyen alkalmazás keretében ismertetjük a találmányt. A leírásból szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmány - konkrét frekvenciatartománytól és mo­dulációs módszertől függetlenül — minden olyan he­lyen előnyösen alkalmazható, ahol valamely jelforrás ldmenő szintjének állandó értéken tartása tekin­tetében szigorúak a követelmények, illetve, ahol az előírttól eltérő szintű jelnek semmiképpen nem sza­bad vonalra kerülnie, s mégis biztosítani kell a folya­matos üzemet. A közösségi antennarendszerek (KAR) általában frekvencia-multiplex üzeműek; a konkrét kialakí­tástól, a helyi műsor ellátottságtól függően olykor szükség lehet hat-nyolc eltérő TV -csatorna és 8—10 eltérő rádióműsor egyidejű átvitelére. A KAR főállo­mása végzi az antennán vett jel feldolgozását, a csa­tornánkénti erősítést és/vagy frekvenciaáttevést; az erre láncban csatlakozó szélessávú erősítők a jeleket 30 a rendszer gerinc-, illetve vonalhálózatán keresztül 181831

Next

/
Oldalképek
Tartalom