181830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lejtős domboldalak mezőgazdasági művelésére és kultúrnövényekkel pl. szőlővel való telepítésére, valamint kezelésére

MAGTAB nêpkOztabsasag SZABADALMI leIrAs SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181830 Bejelentés napja: 1981. IX. 22. (2731/81) Nemzetközi osztályozás: NSZOa : A 01 G 17/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1983.1. 28. Megjelent: 1985. VI. 28. í Szabadalmi Tár. ’ . } Feltalálók: Szabadalmas: Józsa János mg. mérnök 50%, Veszprém, Zsoldos Zoltán kertészmérnök, 40%, Badacsonyi Állami Gazdaság, Balatonszepezd, Dr. Nemes Sándor közgazdász, 10%, Veszprém Balatonvilágos Eljárás főleg lejtős domboldalak mezőgazdasági művelésére és kultúrnövényekkel, pl, szőlővel való telepítésére, valamint kezelésére 1 2 A találmány elsődlegesen lejtős,domboldalak me­zőgazdasági művelésére és kultúrnövényekkel, pl. szőlővel való betelepítésére, továbbá a telepítések kezelésére vonatkozik, de nem záija ki a találmány síkvidéki művelésben való alkalmazását sem. A hegyvidéki területeken levő hagyományos művelésű szőlőültetvények telepítésükkor kézimun­kával való gondozásnak megfelelően kerültek kiülte­tésre. A kézimunkaerő rohamos csökkenése folytán ezek a telepítések elpusztultak, kiöregedtek, vagy ki­vágásra kerültek. A kivágott ültetvényeket újratele­pítés során igyekeztek gépi művelésre alkalmas for­mában pótolni. Erre egyedüli megoldás az volt, hogy a terepadottságoknak megfelelő makroteraszokat alakítottak ki és azokba történt a kiültetés. A makroteraszok létesítése azonban igen nagy költségkihatással jár, támfalakat, azokra feljáró uta­kat kellett létesíteni. Az utak és a támfalak igen je­lentős területhányadot foglaltak el. Ugyanakkor megbontották a talaj egységes szerkezetét, ami ab­ban nyilvánult meg, hogy a termőréteget a kitermelt földdel borították, a humuszban szegény altalaj ke­rült felszínre, amelyben a növények fejlődése nem volt kielégítő. Azonban legnagyobb kár abban jelentkezett, hogy a lejtős területek elvesztették legkedvezőbb adottságukat, azt, hogy a napsugárzás beesési szöge a növényzetet másként érte a sík teraszon, mint a lejtőkön. A megvilágítottság kedvezőtlen alakulása azután abban nyilvánult meg, hogy a minőségi bor­termő tájakon is csak olyan borokat lehetett előállí­tani, mint amilyenek a sík területeken is biztosít­hatók. A kezelés, művelés, egyáltalán a terület kiala­kítása és gondozása lényegesen költségesebb volt, 5 mint a nem lejtős területeken való szőlőművelés költségigénye. Az a helyzet állt ele, hogy a sík vi­déki borokkal azonos minőségű borok sokkal többe kerültek a hegyvidékeken, tehát nem volt rentábilis a telepítés, üzemeltetés, egyáltalán a szőlőgazdálko- 10 dás az ilyen teraszokon. A találmány célja, hogy lejtős domboldalakon gépi művelést lehessen megvalósítani, a lejtőadta előnyök megtartása mellett, a terepelőkészítés költségeinek redukálásával, területveszteség nélkül, \5 így minőségi bort lehessen nagyüzemi módon előállí­tani. A kitűzött feladatot a találmány úgy oldja meg, hogy a makroterasz helyett kisebb költségráfordí­tással, kevés talajmozgatással, a termőréteg megvé- 20 désével, a klimatikus adottságok teljes kihasználá­sával lehet előállítani a síkvidékinél, jobb minőségű bort, nagyüzemi adottságok és technológiák mellett. A találmány lényege abban van, hogy a talajelő- 25 készítés során, a tereprendezéskor a talajfelszínt to­lólapos erőgéppel vagy egyéb, önmagában ismert módon lejtőirányban elegyengetjük. A fedő nö­vényzetet, bokrokat, fákat letaroljuk, az esetleg meglevő teraszokat megszüntetjük, az erodált vízel- 30 folyásokat, vízmosásokat betakarjuk. 181830 )

Next

/
Oldalképek
Tartalom