181817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolaj, kőolajszk eredetű iszapok agrotechnikai úton való hasznosítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181817 0 Bejelentés napja: 1981. VIII. 05. (2270/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : C 05 F 13/00, C 09 K 17/00 OR8ZAGO8 TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. XI. 29. Megjelent: 1985. VI. 28. í § Szabadalmi Tár. . j j3 Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Buday Ferdinánd docens, Gergely Zoltán tud. munkatárs, Gödöllő, Szakács Országos Kőolaj és Gázipari Árpád vegyészmérnök, Vukics Ferencné vegyészmérnök, Budapest, Alt Géza Tröszt, Budapest gépészmérnök, Vörös Imre gépészmérnök, Komárom, Lencse Istvánné gyógyszerész, Százhalombatta, Sass Lóránt vegyészmérnök, Budapest Eljárás kőolaj, kőolajszármazék eredetűJszagok agrotechnikai úton való hasznosítására 1 A találmány tárgya kőolaj és gázolaj eredetű tartályüledékek, valamint olajjal szennyezett szennyvíztisztító műtárgyak olajiszapjának (tóiszap) biológiai úton, agrotechnikai eszközökkel való feltárása. Az olajipari műtárgyak olaj iszapjának megsemmi- 5 sítésére általában olyan megoldások ismeretesek a gyakorlatban, mely szerint az ilyen eredetű anyagokat valamiképp elégetik, akár úgy, hogy az olajiszapot egyéb nedvszívó anyaggal hozzák össze, de ismeretes olyan megoldás is, mely szerint beszántják 1Q művelés alatt nem álló talajokba. Ilyenre vonatkozik pl. a 174.521 lajstromszámú magyar szabadalom is. Azonban az égési termékek további környezeti szennyeződést jelentenek, a környezeti ártalom más vonatkozásban jelentkezik, tehát nem tekinthető 15 tökéletesnek a módszer. A talajba való bemunkálás pedig azt a veszélyt jelentheti, hogy a mélyebb talajrétegek, vagy a talajvíz is szennyeződik, ami ugyancsak beláthatatlan károkat jelenthet. A találmány célja a környezeti szennyeződést je- 20 lentő olajiszap olyan módon való megszüntetése, melynek során az említett károk hatása nem jelentkezhet, az altalajt a szennyeződéstől megóvjuk. A találmány célul tűrte ki továbbá, hogy az értékes szénhidrogénszármazékokat a magasabb nö- 25 vénykultúrák számára hasznosíthatóvá alakítja át. A találmány alapja az a felismerés, hogy a szénhidrogénbontó aktivitással rendelkező mikroszervezetekből aerob süllyesztett fermentációval készült starter kultúra az olajjal és/vagy az olajszármazé- 30 2 kokkal szennyezett talajra kijuttatva, szén és energia forrásként hasznosítja az eddig szennyező anyagnak számító szénhidrogéneket. A szénhidrogének, különösen a kőolaj és kőolajszármazékok a talajban természetes körülmények között való lebontására a találmány értelmében a következő mikroszervezeteket, különösen azok keverékpopulációit találtuk leginkább alkalmasaknak: Nocardia coralina, Nocardia opaca, Nocardia rubropertincta, Pseudomonas fluorescens, Candida Iipolytica. A találmányi gondolat lényege az a felismerés, hogy előnyösen a fenti szénhidrogénbontó törzsekből előállított keverék-tenyészet a populációban szereplő fajok kommenzalista együttműködése révén képesek a növények számára toxikus C7-C25 frakciók biológiai oxidációjára és ezzel a talaj detoxikálására. A találmány szerint úgy járunk el, hogy az olajiszapot egyenletes rétegben kiterítjük a talajra. Az olajiszap kiterítésével egyidejűleg megfelelő tápanyagpótlásról is gondoskodunk. Szerves trágyaként előnyösen tőzeglisztet és/vagy komposztot és/vagy istállótrágyát alkalmazunk 200- -245 q/kh, illetve 250-500 q/kh, illetve 100- -220 q/kh mennyiségben. Szervetlen N-forrásként előnyösen 20,5%-os pétisót alkalmazunk 150—500kg/ha, előnyösen 350kg/ha mennyiségben. A szervetlen nitrogénpótlást alaptrágyaként végezhetők a szántás előtt 181817
