181810. lajstromszámú szabadalom • Láncos pásztaelőkészítő berendezés

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181810 Bejelentés napja: 1981. VI. 29. (1879/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : A 01 B 33/00, A 01 G 23/00 Közzététel napja: 1983.1. 28. OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. VI. 28. __TULAig Feltaláló: Unger János szerelő, Pusztavám Szabadalmas: Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, Tatabánya Láncos pásztaelőkészítő berendezés 1 A találmány láncos pásztaelőkészítő berendezés, amely az ismert talajelőkészítő gépek kiegészítő be­rendezéseként előnyösen használható az erdő­­felújítási, erdőtelepítési és fásítási munkáknál, de alkalmazható a mezőgazdasági talajelőkészítésnél is, 5 Ismeretes, hogy az erdősítési feladatok végrehaj­tásánál az eredményesség szempontjából meghatá­rozó a jó talajelőkészítés, mivel nagymértékben ettől függ az úgynevezett megeredési százalék. A talaj megfelelő forgatása, lazítása stb. ugyanakkor nagyon 10 eszköz-, illetve energiaigényes feladat is, ezért egyre inkább terjed a részleges talajelőkészítés, amely csak az ültetés helyén, foltokban vagy meghatározott szélességű pásztákban teszi alkalmassá a talajt a fa­csemete befogadására. 15 A talajelőkészítés általánosan használt eszközeit részletesen ismerteti a Barta-Fülöp-Jóri: A nagy­teljesítményű traktorok talajművelő gépei c. szak­könyv (Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 20 1980). E szerint a talajelőkészítő gépek főbb cso­portjai a különböző kultivátorok, boronák és talaj­marók. A talajelőkészítés minőségét tekintve leghaté­konyabbak az aktív (forgó) szerszámokkal ellátott talajmarók, mert ezek a talaj keverésén és porhanyí- 25 tásán túlmenően a talajban levő lágy illetve fás növényi részeket is feldarabolják. További előnyük, hogy munkájuk során a vontatási ellenállást csök­kentő tolóerő keletkezik. Hátrányuk viszont a nagyobb teljesítményigény és beszerzési ár, a bonyo- 30 2 lultabb szerkezet és ebből adódóan a több hibalehe­tőség, valamint a rövidebb élettartam. A 174 291 lajstromszámú magyar szabadalom olyan talajmarót ismertet, amely előnyösen alkal­mazható tuskós vagy köves terepen, mert késtárcsái félmerev rögzítéssel vannak felszerelve és egymástól függetlenül működve tudnak az akadályokon átha­ladni, miközben a forgásukban akadályozott késtár­csák épségben maradását dörzs-tengelykapcsolók biz­tosítják. Nehezebb kivitelű, bonyolultabb szerkezetű megoldást mutat be a 4 074 447 számú USA szaba­dalmi leírás, amely szintén tuskós területen alkal­mazható talajmarót ismertet, ez azonban az útjába kerülő tüskökön nem gördül át, hanem a késtárcsák kerületén elhelyezett erős marószerszámokkal (fo­gakkal) felaprítja azokat. A talaj előkészítés ismert eszközei a talaj fellazí­tása és keverése mellett elvágják, illetve felszaggatják a gyomnövények gyökereit is. A lágyszárú növények azonban könnyen feltekerednek a talajmaró tenge­lyére, ezért gyakran meg kell állni a munkával és el kell távolítani a forgást akadályozó növényrészeket, vagy pedig a talajelőkészítés előtt - külön feladat­ként — ki kell takarítani az egész pasztát. A passzív szerszámú tárcsás boronánál viszont az a probléma, hogy a talaj ülepedése után a fellazított gyomnövények egy része újból kihajt. Az is hátrányos ennél a talajelőkészítési módnál, hogy bizonyos talajok esetében a tárcsás borona nagyon durván végzi el a talajlazítást, így ékásós ültetésnél 181810

Next

/
Oldalképek
Tartalom