181783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati vér tartósítására, különösen a vágóhidakon keletkező vér tartósítására és takarmányozási célokra való felhasználására

/ t" MAGTAB n£pköztabsasAg SZA BA D A LM I LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181783 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1981. II. 02. (234/81) NSZO3 : A 23 K 1/00 Közzététel napja: 1982. XII. 28. .(/ Av» •//ü ■ * OKSZAGOS Megjelent: 1985. VI. 28. \\ * •/ A TALÁLMÁNYI HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Gáidián Antal agrármérnök, Geréby József agrármérnök, Mag Pál mezőgazdasági Pankotai Állami Gazdaság, mérnök, Szentes, Sáfár György, agrármérnök, Hódmezővásárhely Szentes Eljárás állati vér, különösen a tartósítására és takarmányozási 1 A találmány tárgya eljárás állati vér, különösen a vágóhidakon keletkező' vér tartósítására és takarmá­nyozási célokra való felhasználására. Ismert, hogy a nyers állapotú vérben csaknem annyi teljesértékű fehérje van, mint a közepesen s táplált állat húsában. Élelmiszerként történő haszno­sítása mégsem megoldott a fogyasztói szokások, ez­­irányú fogyasztói igény hiányában. A képződő mennyiség nagy részét állati eredetű fehérjetakarmá­nyok előállítására fordítják, de jelentős az a mennyi- 10 ség is, ami szennyvízbe kerül tároló és feldolgozó kapacitás hiánya miatt. A vér képződés utáni közvetlen feldolgozása a gyakorlatban alig megoldott, bár vannak erre a célra kialakított és bevált technológiák. is A takarmány előállítását célzó vérfeldolgozó tech­nológiák elterjedésének fő akadálya, hogy a gépek drágák, a technológiai energiaigény magas, a termé­ket nehéz piacképes állapotban megjelentetni a vér különleges tulajdonságai miatt. 20 Az ismert és alkalmazott vérfeldolgozó technoló­giák döntő többsége szárított liszttermék előállítá­sára irányul. A szárítás hőkezelést, ezzel együttjá­­róan káros fehérjedenaturálódást jelent. Hőkezelés során a fehérjéket felépítő aminosavak jelentős 25 részének kémiai felépítése megváltozik. A megválto­zott felépítés már nem rendelkezik az aminosavak eredeti tulajdonságaival. Denaturált fehérjét tar­talmazó takarmányt feletetve a megváltozott szerke­zetű aminosavak felszívódás nélkül kiürülnek a 30 vágóhidakon keletkező vér célokra való felhasználására 2 szervezetből. Az így keletkező veszteség a 30%-ot is meghaladhatja. A korszerű fehérjetakarmányozás aminosav elem­zésekre támaszkodik. Az aminosav elemzések a meg­változott szerkezetű aminosavakat is valódiként mu­tatják ki, holott ezek nem tudják ellátni a valódi aminosavak biológiai feladatát. A hőkezeléssel előál­lított fehérjetakarmányok várható élettani értéke­sülését tehát előre meghatározni nem lehet. A 167 508 számú magyar szabadalmi leírásban szereplő eljárás szerint a nyers vér alakos elemeit al­­vadásgátló hozzáadása után rendkívül magas nyomá­son feltárják, majd az oldatot bepárolják és por­lasztva szárítják, a kapott vérpor takarmányozásra használható. Az eljárás azonban rendkívül eszköz- és energiaigényes, különleges berendezésre van szükség a feltáráshoz, így megvalósítása költséges. Állati eredetű fehérjetakarmányból világszerte hiány van. A mennyiségi hiány pótlásának egyik le­hetősége a meglevő alapanyagoknak — így a vérnek is — az eredeti biológiai értéket megőrző feldolgo­zása, megfelelő veszteségmentes, egyszerűen megva­lósítható, gazdaságos feldolgozási módszer kialakí­tása, elterjesztése. A vágóhídi vér elsősorban a vágási körülmények miatt nem tekinthető csíramentesnek. Víztartalma, fehérjetartalma magas, pH-értéke enyhén lúgos, te­hát a romlást okozó baktériumok gyors szaporodásá­nak minden feltétele biztosított. A baktériumok között kórokozók is lehetnek. 181783

Next

/
Oldalképek
Tartalom