181758. lajstromszámú szabadalom • Fémhalogéngőz lámpa, amelynek hővisszaverő bevonata prekurzor eljárással előállított üvegetvtartalmaz
MAGYAR népközt Ars asAg SZABADALMI LEÍRÁS 181758 SZOLGALAT! TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980. X. 02. Közzététel napja: 1982. XII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. IV. 30. (2400/80) Nemzetközi osztályozás: NSZ03: Feltalálók: Szabadalmas: Csapody Miklós villamosmérnök, Czeiler András vegyészmérnök, Budapest, Egyesült Izzólámpa és Győrné Forgó Éva fizikus, Dunakeszi, Nágel Ferenc vegyészmérnök, Simonfalvy Villamossági Rt., Budapest László vegyésztechnikus, Budapest Fémhalogéngőz lámpa, amelynek hő vissza verő bevonata prekurzor eljárással előállított üveget tartalmaz 1 2 A találmány tárgya hővisszaverő réteggel ellátott fémhalogéngőz lámpa, amelynek kisülőtere fényáteresztő, magas olvadáspontú anyagból, célszerűen kvarcból készül, az ebbe beépített magas olvadáspontú, volfrám és/vagy molibdén elektródák között 5 a kisülési térben ívkisülés alakul ki. A kisülési tér üzemi hőmérsékleten nagynyomású fémgőzt, nemesgázt és adalékként legalább még egy fémet, valamint ezzel a fémmel fémhalogenid vegyületet képező halogén elemet tartalmaz. A találmány tárgyát képező 10 lámpa magas olvadáspontú, általában kvarc kisülőcsövének egyik, vagy mindkét végén előnyös tulajdonságú hő vissza verő réteg van, amely réteg tulajdonságai számos vonatkozásban eltérnek az eddig erre a célra alkalmazott hővisszaverő rétegek tulaj- 15 donságaitól. A jelen találmánnyal kapcsolatos műszaki háttér a 176 378 lajstromszámú magyar találmányi bejelentésben már részletesen ismertetésre került. Ebben a találmányi bejelentésben olyan fémhalogéngőz 20 lámpát ismertettünk, amelyben a kisülőcső végeire felvitt hővisszaverő réteget az jellemzi, hogy a hővisszaverőként alkalmazott anyagokat, pl. a cirkóniumoxidot, kobaltaluminátot, kvarcgyapotot, vagy azok kombinációit MgO-MgCl2-H2 O rendszerből 25 álló kötőanyag, közismert néven Soréi cement rögzíti a kisülőcSőhöz. A fenti oxikloridos hőreflektáló bevonattal kapcsolatos lámpagyártási kísérleteink egyrészt igazolták mindazokat az előnyöket, amelyeket hivatkozott ta- 30 lálmányi bejelentésünkben kifejtettünk, másrészt a burák szivattyúzása során nehézségek merültek fel. Ezek abból adódtak, hogy egy olyan rendszert kell leszivattyúzni, amely keményüvegből, fémalkatrészekből, kvarcfelületből és a fenti felületek sokszorosát kitevő tényleges felülettel rendelkező porózus hőreflektáló (kerámia) rétegből áll. Ilyen rendszer szivattyúzásánál szükségszerű, hogy nagymennyiségű vízgőzt kell eltávolítani, és e vízgőz zöme a porózus hőreflektáló kerámiarétegből származik. Különösképpen fennáll ez a helyzet a magnéziumoxikloridos kötőanyag, a Soréi cement alkalmazása esetén, amikor a kötőanyag kialakításában a víz is kémiailag szerepet játszik. A találmány célja a fenti hátrány, a Soréi cement alkalmazásakor jelentkező vízgőzfelszabadulás csökkentése. Ily módon jelen találmányi bejelentés a 176 378 lajstromszámú magyar találmányi bejelentés folytatásának, kiegészítésének is tekinthető. A buraszivattyúzás időtartama a tömeggyártás körülményei között döntő fontosságú tényező, amelyet a lehető legrövidebbre kell választani. A hőreflektáló réteg buraszivattyúzás alatti vízleadását befolyásoló és csökkentő tényezők vizsgálata közben meglepő felismerésre jutottunk, amely jelen találmány lényegét jelenti. A hőreflektáló réteg vízleadását csökkentő kísérletek közben arra a felismerésre jutottunk, hogy erre a célra sikeresen felhasználható az ún. üvegprekurzor. Találmányunk tehát olyan fémhalogéngőz 181758 (
