181729. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyenge minőségű Al2O3 tartalmú ércek hasznosítására a vastartalom szelektív klórozásával

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181729 é k Bejelentés napja: 1980. VIII. 13. (2010/80) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : C 01 F 7/22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1983. II. 28. Megjelent: 1985. III. 30. ^^Ttólmányi^ ( Szabadalmi Tár. \ ’ & Vs^_TULAJDON^^’ Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Ujhidy Aurél okleveles vegyészmérnök 25%, Veszprém, Borlai Oszkár MTA Műszaki Kémiai Kutató okleveles vegyészmérnök 17%, Budapest, Dr. Szabó István okleveles vegyészmér- Intézet, Veszprém nők 15%, Dr. Szabó Péterné okleveles vegyészmérnök 15%, Veszprém, Jelinkó Róbert okleveles vegyészmérnök 10%, Gyulafirátót, Dr. Szépvölgyi János okle­veles vegyészmérnök 10%, Dr. Fényi Gyula okleveles vegyészmérnök 5%, Szabó Márta okleveles vegyészmérnök 3%, Veszprém___________________________________________________________ Eljárás gyengeminőségű AI2O3 tartalmú ércek hasznosítására a vastartalom szelektív klórozásával 1 2 A találmány tárgya eljárás gyengeminőségű, vas­ban dús ércek és hulladékanyagok hasznosítására, a nyersanyag kalcinálásával, redukáló atmoszférában történő hőkezelésével, klórozó ágenssel való előkló­­rozásával, majd előnyösen klórozó ágens és reduká- 5 lószer jelenlétében végzett klórozásával. A vízmentes alumínium(III)-klorid előállítására számos eljárás ismert. Az iparban is alkalmazott eljá­rások mindegyikében lehetőleg vasmentes nyers­anyagot dolgoznak fel. Ismeretes ugyan néhány 10 agyagot feldolgozó eljárás is (USP 1 238 000, 1 507 709, 1 858 252 és 2 238 421), ezek azonban gazdaságtalanok, lassúak és a vízmentes alumínium­­-klorid szempontjából rossz a kitermelésük. A jó minőségű nyersanyagok nagyütemű felhasz- 15 nálása miatt előtérbe kerül a nagy szilícium- és vas­tartalmú alumíniumércek és hulladékok feldolgozása. Ezeknél a nagy szilíciumtartalom csökkenti az alu­míniumra vonatkozó kitermelést és a keletkező szilí­cium- illetve vas-kloridok miatt növekszik a nem 20 kívánatos klórveszteség, csökken az alumínium-klo­­rid képződési reakció sebessége és problémát okoz a keletkezett kloridok elválasztása. A 166 505 lajstromszámú magyar szabadalmi le­írás többek között a keletkező vas-klorid különvá- 25 lasztását javasolja azzal, hogy térbelileg szétválasz­tott berendezésekben ellenáramban haladó klórral, illetőleg gázhalmazállapotú kloridokkal klórozza a berendezésen végighaladó nyersanyagot, fokozatosan emelve a nyersanyag hőmérsékletét a végső klórozási 30 hőmérsékletre és így az illető vas(III)-kloridot külön nyeri ki valamelyik külön berendezésből. A 169 415 lajstromszámú magyar szabadalmi le­írás szerint redukáló kalcinálás után 400 °C alatti hőmérsékleten klóroznak a nyersanyag vastartalmá­nak eltávolítására, majd ezt követően 500 °C-on klórozva állítják elő az alumínium-kloridot. A javasolt eljárások hátránya, hogy a vas(III)-klo­­rid eltávolítása után még jelentős, általában 5% fe­letti Fe2 03-ban kifejezett vastartalom marad vissza a vas eltávolítására alacsonyabb hőmérsékleten klórral, vagy klórtartalmú nyersanyaggal - klórozó ágenssel — kezelt, — előklórozott — nyersanyagban és a vas(III)-klorid keletkezésével egyidejűleg jelen­tős, néha az 5%-ot is meghaladó Al203-ban kifeje­zett alumínium tartalom is alumíniumkloriddá alakul az előklórozás során. Az előklórozás után a kiinduló anyagban visszamaradó vastartalom feltehetően he­lyettesítésképpen épült be az alumínium vegyület szerkezetébe. Találmányunk célja olyan eljárás kidolgozása volt, amely nagy vas- és adott esetben szilícium-tartalmú nyersanyagból kiindulva lehetővé teszi a vastartalom eltávolítását a nyersanyagból előklórozás segítségé­vel, majd az alumínium-klorid előállítását a vastalaní­­tott nyersanyag klórozásával. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a kiin­duló anyagot a klórozást megelőzően redukáló at­moszférában hőkezelve, a hőkezelést követő klórozó ágenssel történő klórozás során a feltételezés szerint 181729

Next

/
Oldalképek
Tartalom