181719. lajstromszámú szabadalom • Készülék együtt szerelendő- vállban végződő csapos, illetve furatos tárcsajellegű- alkatrészek (pl.fejescsavar-alátét) szerelési kölcsönös helyzetbe való összevezetésére
\ MAGTAR NfiPKÖZTARSASAG SZABADALMI 181719 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jdÉA Bejelentés napja: 1980. V. 06. (1107/80) Nemzetközi osztályozás: fö| NSZO3 : F 16 B 21/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. XII. 28. Megjelent: 1985. IV. 30. ( Szabadalmi iar. J VL^TULAJDCNj^/ Feltalálók: Szabadalmas: Barna Károly okleveles mérnök 20%, Pogány Péter okleveles mérnök 40%, Gépipari Technológiai Intézet, Végvári Tibor okleveles mérnök 40%, Budapest Budapest Készülék együtt szerelendő — vállbán végződő csapos, illetve furatos tárcsajellegű — alkatrészek (pl. fejescsavar-alátét) szerelési kölcsönös helyzetbe való összevezetésére 1 A találmány tárgya olyan készülék, melynek segítségével együtt szerelendő - vállbán végződő csapos, illetve furatos tárcsajellegű - alkatrészek (pl. fejescsavar-alátét) szerelési kölcsönös helyzetbe önműködően összevezethetek. 5 A gépipari szerelésben az egyik különösen gyakran előforduló szerelési eljárás a fel-, illetve összeerősítés és ezen belül a csavaros kötés létrehozása. A csavarokat rendszerint egy vagy több alátéttel együtt alkalmazzák, melyek közül az egyik alátét közvetle ío nül a fejescsavar fejének támaszkodik és így illesztik a csavar csapját az összekötendő részek egyikének furatába (nyílásába). A csavaros szerelés egyik legigényesebb munkafázisa éppen a fejescsavarra illesztendő alátét ráfűzése, majd a menetes kapcsolat 15 létrehozása („bekapatás”). Az ilyen szerelések automatizálása történhet teljesen vagy részlegesen, a teljes automatizálás több eltérő fázist foglal magában, melyek egyike - gyakran az első - a csavar és az anyag összevezetése. A teljes összekötési folyamatot 20 automatizáló bonyolult berendezéseknél ezt a fázist is automatizálták, így pl. az OKÚMAT cég csavar-alátét összerakó és becsayarozó aggregátjánál. Az ilyen automatika azonban csak meghatározott technológiai folyamathoz való maradéktalan illeszkedés 25 esetén alkalmazható; ha a folyamat egésze eltérően szervezendő, nincs mód ezen fázis automatizáltságának megtartására. Ugyanakkor az összevezető művelet technológiai feltételei hasonlítanak olyan összevezetési fázisokéra, melyeknél az összevezetendő alkat- 30 2 rész nem fejescsavar és alátét, hanem egyéb, pl. vállas csap és alátét vagy vállas csap és persely. Az összevezetési folyamat külön automatizálása ezért egyrészt olyan csavarozási műveleteknél is lehetővé tenné annak alkalmazását, melyeknél egyéb feltételek miatt nincs mód a bonyolult automata csavarozó berendezés alkalmazására vagy az adott helyen az nem fizetődik ki, ugyanakkor az ilyen célkészülék csavarozástól eltérő összevezetési feladatoknál is alkalmazható. Ismeretes a célkészülékezés terén az olyan kiszolgálás, melynek során a szerelési munkahelyen külön edényekben (dobozokban) tárolják a vállas-csapos, illetve a furatos tárcsajellegű alkatrészeket, s adott esetben megfelelő adagoló szerkezetek (pl. rezgőadagolók) szállítják a szerelés helyére a csavarokat alátéteket, anyákat, stb. Ezek összevezetése azonban már a dolgozó feladata. így a célkészülék a szerelési elemek összegyűjtése, előkészítése terén már tehermentesíti ugyan a dolgozót, az egymáshoz rendelt csavar és alátét kiemelése és összefűzése azonban továbbra is munkaigényes és jellegénél fogva különösen fárasztó kézi művelet marad. A találmány alapja az a felismerés, hogy a különböző alkalmazási helyek sajátos feltételei szerint változatosan kialakítható célkészülékkel automatizálhatjuk minden olyan esetben az alkatrészek összevezetését, amikor vállas-csapos alkatrészre furatos tárcsajellegű alkatrészt kell felfűzni és azokat úgy kell a további szerelésben felhasználni, hogy a 181719 I
