181717. lajstromszámú szabadalom • Hűtő kihúzó berendezés tömlőzött huzal gyártásához

HÁGTÁK NÉPKÖZT AR8A8ÄG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A Bejelentés napja: 1980. V. 14. (1191/80) Közzététel napja: 1983. I. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. IV. 30. 181717 Nemzetközi osztályozás: NSZ03: H 01 B 13/16 Feltalálók: Szetvánszky Gábor gépészmérnök, Szabó Imre gépészmérnök, Budapest Szabadalmas: Híradástechnikai Gépgyár, Budapest Hűtő-kihúzó berendezés tömlőzött huzal gyártásához 1 A találmány tárgya hűtő-kihúzó berendezés tömlőzött huzal gyártásához, amelynek első terelő­kerékszekrénye, első vályúszakasza, az első vályúsza­kaszhoz kapcsolódó második terelőkerékszekrénye, az első és a második terelőkerékszekrény között 5 húzódó második vályúszakasza, az első terelőkerék­szekrényben elhelyezett huzaltovábbító terelőkereke, a második terelőkerékszekrényben elhelyezett haj­tott és szabadon futó terelőkereke, valamint víztele­nítője van. lü A villamos vezető erek és a vezetékek műanyag szigetelésének felvitelét végző, úgynevezett huzal­tömi őző gépsorokban a 150-400 °C hőmérsékletű szigetelőréteggel ellátott úgynevezett tömlőzött hu­zalt (röviden terméket) a technológiától függően, 15 20—60 °C-ra kell lehűteni. A hűtéshez mai ismereteink szerint, szinte kizáró­lag vizet használnak, tekintettel a gyors, intenzív hűtési igényekre, valamint az optimális hűtési sebes­ség egyszerű beállításának lehetőségére forró, meleg 20 és hideg víz megfelelő adagolásával. A tömlőző technika, amennyire ez lehetséges, fo­lyamatos üzemet kíván. Az erre alkalmas gépsorok­ban a huzal leadása, a tömlőzőszerszámon történő áthúzása és a tömlőzött huzal, azaz a termék felesé- 25 vélése mellett természetes, hogy a termék hűtését is folyamatosan, annak megfelelő sebességű haladása, futása közben kell elvégezni. Erre a célra alakultak ki az úgynevezett hűtővályúk, ahol hűtővízzel telí­tett, vagy hűtővíz folyatással vagy permetezéssel ren- 30 2 delkező hűtővályú szakaszokon halad át a termék. A hűtővályú, vagy vályúk hossza a technológiá­tól, de legfőképpen a huzalsebességtől függ. A hűtővályú, illetve a vályúkon kívül szintén a hűtési funkcióhoz tartozó állványzatok, terelő ele­mek, szekrények, teleszkóp, melegvíztartály, csőve­zeték-rendszer alkotja az összefoglalóan hűtőberen­dezésnek nevezhető egységet. Ez az egység még a legegyszerűbb kiviteli formájában is a tömlőző gépsorok leghosszabb és a gépsor hosszát alapvetően befolyásoló alkotóeleme. Ez azzal magyarázható, hogy a tömlőző anyagot általában óránkét 6.. 600 kg-ot továbbító extruderek szállítják a tömlőző szerszámba és ily módon 0,1 ... 10 kg tömegű műanyag szigetelőréteg lehűtéséről kell gon­doskodni percenként, 0,15 ... 50 m/s huzalsebessé­gek mellett. Ezen adatoknak megfelelően a gyakor­latban az effektiv hűtőhossz 6 és 100 m között változhat. Kis huzalsebesség vagy vastagabb termék esetén egyszerű egyszintes, egyenes (terelőkerék nélküli) vályúval rendelkező hűtőberendezéseket al­kalmaznak. Nagy sebessége, illetve közepes méretű ér és veze­tékek tömlőzésekor az effektiv hűtőhossz a 10 métert általában meghaladja, ezért a gépsor hosszá­nak csökkentése érdekében, terelőkerekek révén, többvályús, úgynevezett terelőkerekes hűtőberende­zéseket alkalmaznak. Bármilyen rendszerű terelőkerekes megoldás úgynevezett kritikus hűtőszakasza a tömlőző szer-181717

Next

/
Oldalképek
Tartalom