181694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammónia és széndioxis kiválasztására ammóniát, széndioxidot és vizet tartalmazó elegyekből
MAGYAft NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181694 JÉÉk Bejelentés napja: 1980. IV. 15. (917/80) Nemzetközi osztályozás: NSZ03: W Uniós elsőbbsége: 1979. IV. 16. (30,374 sz.) Amerikai Egyesült Államok C 01 C 1/12 országos Közzététel napja: 1982. XII. 28. Megjelent: 1985. III. 30. /cfi1-( Szabadalmi Tár. találmányi HIVATAL Feltaláló: Szabadalmas: Goorden Josephus Johannes Petrus Maria vegyészmérnök, Sittard, Hollandia Stamicarbon B. V., Geleen, Hollandia Eljárás ammónia és széndioxid kiválasztására ammóniát, széndioxidot és vizet tartalmazó elegyekből 1 A találmány tárgya eljárás ammónia és széndioxid kiválasztására ammóniát, széndioxidot és vizet tartalmazó elegyekből. A találmány közelebbről megjelölve lényegében tiszta NH3-nak és lényegében tiszta C02-nek olyan elegyből való kiválasztására vonatkozik, amely NH3-t, C02-t és vizet tartalmaz, és amelyben az NH3-at egy NH3 -elkülönítő zónában rektifikálással elválasztjuk, a visszamaradó folyadékfázist egy C02 - -elkülönítő zónába betápláljuk, ahol gáz alakú C02 -t választunk le reaktifikálással és a keletkező folyadékfázist e zóna aljáról egy deszorpciós zónába visszük, ahol gyakorlatilag a folyadékfázisban még jelenlevő összes NH3 -t és C02 -t gáz alakú elegyként eltávolítjuk. Számos kémiai eljárásnál ammóniát, széndioxidot és néha vizet is tartalmazó elegyek keletkeznek melléktermékként. így például melaminnak karbamidból való szintézisénél olyan gázelegy alakul ki, amely a melamin mellett ammóniát és széndioxidot is tartalmaz legalább 1,7 tonna mennyiségben 1 tonna melaminra számítva. Ilyen elegyek karbamidnak ammóniából és széndioxidból való előállításánál is képződnek, amikor az ammóniumkarbamát melléktermék bomlik, amelyeket el kell távolítani a karbamid-termék mellől. Annak érdekében, hogy az ammónia és a széndioxid jól hasznosítható legyen a melamintól vagy a karbamidtól való elkülönítés után, például vissza lehessen keringtetni a karbamid-2-szintézishez, a legtöbb esetben a gázok nagyobb nyomásra való emelésére van szükség. Ilyen elegyek komprimálása jellegzetes méreteket igényel az ammónia és a széndioxid kondenzálásának a megelő£ zésére, valamint a képződött szilárd ammóniumkarbamát el bomlásának a megakadályozására. Ezokból ilyen gázelegyeket szokásosan vízben vagy vizes oldatokban nyeletnek el, amelynek eredményeként ammóniumkarbamát-oldatot kapnak és 10 ezt az ammóniumszintézisre szolgáló reaktorba szivattyúzzák, néha betöményítik deszorpciós úton és megismétlik az elnyeletést magasabb nyomáson. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy az ammóniával és a széndioxiddal a karbamid-reaktorba visz- 15 szakeringtetett víz kedvezőtlen hatást gyakorol az ammónia-szintézis reakciójára. Javasolták már ammóniának és széndioxidnak külön-külön történő kiválasztását a melléktermék-elegyekből és azok külön-külön való visszakeringte- 20 tését ammóniumkarbamát keletkezésének és lerakódásának az elkerülése érdekében. Ez azonban nem járható út, méft az ammónia és a széndioxid biner-rendszert alkot maximális forráspontú azeotróp elegy alakjában, mégpedig körülbelül 2 :1 ammónia- 25 -széndioxid-mólarányban és egyszerű desztillációval nem választható szét. Ez a jelenség előfordul az ammóniát, széndioxidot és vizet tartalmazó terner-rendszereknél is, és az itt használt azeotróp megjelölés ugyancsak alkalmazható a terner-rendszerek esetében 30 is. A biner- vagy a terner-elegy esetében használjuk 181694
