181674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsony 2-imidazolidin-tion-tartalmú stabilizált maneb előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181674 Bejelentés napja: 1979. VIII. 21. (DU—314) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1978. VIII. 21. (935,507) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. XII. 28. Megjelent: 1985. ül. 30. Nemzetközi osztályozás: NSZ03: C 07 C 157/05, A 01 N 47/28 Feltaláló: Szabadalmas: Adams John Bejamin Jr., kutató vegyész, Delaware, Amerikai Egyesült Államok E. 1. Du Pont De Nemours And Company, Wilmington, Amerikai Egyesült Államok Eljárás alacsony 2-imidazolidin-tion-tartalimj, stabilizált maneb előállítására 1 A találmány tárgya eljárás alacsony 2-imidazolidin-tion-tartalmú, stabilizált maneb előállítására. A maneb (mangán-[II]-etilén-bisz[ditiokarbamát]) igen fontos fungicid, instabilitása miatt azonban hajlamos a bomlásra, különösképpen magas hőmérsék- 5 létén. A bomlástermékek — például a 2-imidazolidin-tion-(ETK) - a frissen készített manebben is megtalálhatók és koncentrációjuk a tárolás folyamán növekszik. Bár sok kísérletet végeztek a maneb sta io bilitásának és fungicid hatásának növelésére, nincs olyan irodalmi adat, mely a maneb ETK-tartalmának csökkentésére vonatkozna. Ismeretes egy olyan módszer nagy ditiokarbamát tartalmú maneb előállítására (Donev, L.: Himicsesz- 15 kaja indusztrija), 41, 3, 100-101, [1969]), amely szerint mangán(II)-szulfát-oldathoz formaiint adnak, majd az elegyhez amobam (ammónium-etilén-bisz[ditiokarbamát]) oldatot adnak a maneb lecsapása céljából. A kapott termék ETK-koncentrációjáról a 20 szerző nem tesz említést. A 3 856 836 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet manebelőállítására, amelynekk során a reakcióelegyet formaldehiddel kezelik. A manebet vizes közegben csap- 25 ják le az etilén-bisz (ditiokarbamidsav) vízoldható sójának és egy vízoldható mangán(II)-sónak az oldatából. A lecsapás után formaldehidet adnak a reakcióelegyhez. A leírás nem tesz említést a termék ETK-koncentrációjáról. 30 2 Az utóbb említett eljárás és a találmányunk közötti új módszer között az az alapvető különbség, hogy míg az ismert eljárás szerint a manebet lecsapása után kezelik formaldehiddel, a mi módszerünk szerint nem a már leválasztott készterméket, hanem a kiindulási anyagként használt nabamot kell formaldehiddel kezelni. Azt tapasztaltuk, hogy ha a kiindulási nabamoldatol kezeljük formaldehiddel, akkor meglepő módon a végtermékként nyert maneb szabad 2-imidazolidin-tion-tartalma nagymértékben lecsökken az ismert módszerekkel előállított végtermék 2-imidazolidin-tion-tartalmához viszonyítva. Alacsony ETK-tartalmú maneb állítható elő, amelynek ETK-tartalma a tárolás során sem növekszik jelentősen. A módszer lényege az, hogy formaldehidet dinátrium-etilén-bisz(ditiokarbamát)-tal (nabam) keverünk vizes közegben, majd a formaldehiddel kevert nabamot egy vízoldható mangán(II)-sóval reagáltatjuk a maneb lecsapása céljából. A találmány szerinti eljárásban a nabam káliumsója is alkalmazható, és ejt a származékot beleértjük a leírásunkban használt „nabam” kifejezésbe. A találmány szerinti eljárást követve a manebet háromféle módon csaphatjuk le. Az egyik esetben formaldehiddel kevert nabam vizes oldatát és valamilyen mangán(II)-sót egyidejűleg vízbe öntünk („heel process”). A másik esetben a mangán(íl)-só vizes oldatát a formaldeliiddel kezelt nabam vizes oldatához adjuk („batch process”),- a harmadik módszer szerint pedig 181674
