181641. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok, zagyok vagy porok mintavételezésére
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ÓD 181641 Nemzetközi osztályozás: igp Bejelentés napja: (22) 1979. XII. 27. (21) (AA—942) (51) NSZOj G 01 N 1/20 Közzététel napja: (41) (42) 1982. XII. 28. /&*“ ' ■'A'A 1 Szabadalmi Tar. .. J ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: (45) 1986. IV. 30. \* _ . Feltalálók: Szabadalmas: (72) Bartók László gépésztechnikus, Almásfüzitő-felső 50% (73) Almásfüzitői Timföldgyár, Hollósi János elektrotechnikus, Almásfüzitő-felső 25% Almásfüzitő Németh László műszerész, Tatabánya 25% (54) Berendezés folyadékok, zagyok vagy porok mintavételezésére 1 A találmány tárgya berendezés folyadékok, zagyok vagy porok mintavételezésére, amely berendezés a közeg áramlási irányára merőlegesen elhelyezett üreges dugattyút, valamint a dugattyú helyzetét két szélső helyzet között változtató szerkezeti elemet, célszerűen egy pneumatikus munkahen- 5 gerként kiképezett és automatikus vezérlőelemekkel ellátott működtető elemet tartalmaz. Folyamatos üzemű technológiai folyamatok irányításának egyik alapvető problémája a folyamat során végbemenő kémiai változások megfigyelése, követése, elemzése és a meg- 10 felelő utasítások megfelelő időben való kiadása. Az adott folyamatot irányító szakember a folyamat során végbemenő kémiai változásokról csak laboratóriumi elemzések vagy az összetételt mérő berendezések adatai alapján tud tájékozódni. Mind a laboratóriumi elemzés, mind pedig az 15 összetétel megállapításához a folyamatban résztvevő anyagból mintát kell venni. Mintavételezés céljából különféle berendezéseket szokás alkalmazni. Egy ilyen ismert berendezés az, amelynek segítségével a nyomás alatt lévő csővezetékből a mintát kettős 20 dugattyús rendszerű készülék segítségével vesszük. Ennek a berendezésnek a kialakítása egyszerű és sem anyag-, sem energiaveszteséget nem okoz. Hátránya ennek a berendezésnek, hogy csak közvetlenül az adott folyamathoz tartozó csővezetékben helyezhető el, 25 és agresszív folyadékok esetében gyakran meghibásodik, javítása pedig csak az adott folyamat leállításával oldható meg. Egy másik ismert berendezés úgy van kialakítva, hogy a szerkezetet egy, a nyomás alatt lévő csővezetékre épített 30 2 vezérelt nyitó-záró szelep képezi. Ez a berendezés is egyszerű felépítésű. Hátrányai egyrészt az előzőekben ismertetett berendezés hátrányaival egyeznek meg, de hátrányként jelentkezik még az is, hogy a minta összetétele a mintavételkor az áramló anyagban fellépő nyomás és sebességváltozás következtében olykor meg is változik. Egy további ismert megoldás az, amikor a nyomás alatti csőből egy kisebb keresztmetszetű további cső van leágaztatva és ebbe a leágazásba van a csappal ellátott mintavételező szerkezet beépítve. Ennek a készüléknek az az előnye, hogy a mintavételezéshez kialakítható szelepszerkezet és a gyűjtőtartály, amibe a mintát vesszük, az adott folyamathoz kiképezett csővezetéktől távol helyezhető el. Hátránya ennek a kialakításnak, hogy mivel a szelepszerkezetet általában egy elzáró csap képezi, ennek a karbantartása ugyancsak sok munkát igényel és emellett gyakran meghibásodik. A mérés céljára kiképzett csővezetékben elfolyó anyagmennyiség általában veszteséget okoz. A 172 500 számú magyar szabadalmi leírás egy olyan megoldást ismertet mintavételezésre, ahol a csővezetékben egy Venturi-elem van elhelyezve, amelynek segítségével egy párhuzamos söntág van kiképezve, és a mintavételező csap a söntágban van elhelyezve. Előnye a berendezésnek, hogy a Venturi-elem a söntvezetékben áramlásra kényszeríti a folyadékot és így annak visszavezetése következtében veszteség nem lép fel. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy méretei miatt elhelyezése, beépítése körülményes és bonyolult, továbbá a söntvezetékbe szerelt mintavételezö csap a technológiai csővezeték közelében kell elhelyezve legyen. Hátránya még a megoldásnak, hogy a Venturi-elem és a söntvezeték 181641 1
