181638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás padozat készítésére, különösen mezőgazdasági létesítményekhez pl. szarvasmarhatartó telepekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1981. IV. 29. (1114/81) NSZOj A 01 K 1/015 Közzététel napja: 1982. X. 28. Megjelent: 1985. XII. 31 \Í tui_m'-5 181638 Feltalálók: Szabó Béla építésztervező, Agárd 60%, Dr. Farkas József főállatorvos, Agárd 10%, Hrabovszky László építésztervező, Székesfehérvár 10%, Malecki József laborvezető, Székesfehérvár 10%, Zóka Vince műszakvezető, Seregélyes 10%. Szabadalmas: AGROKOMPLEX Agárdi—Enyingi—Sárszentmihályi Állami Gazdaságok Közös Vállalkozása, Agárd Eljárás padozat készítésére, különösen mezőgazdasági létesítményekhez, például szarvasmarhatartó telepekhez 1 2 A találmány különösen mezőgazdasági létesítményekhez, például szarvasmarhatartó telepekhez alkalmazható pado­zat készítésére szolgáló eljárásra vonatkozik. A jelen talál­mány vonatkozásában „padozaton” kell érteni az akár sza­badtéri, akár zárt téren belül levő szilárd, elsősorban a tala- 5 jón fekvő lemezszerű burkolatokat is. Mezőgazdasági létesítmények padozatának kialakítására — a mindenkori feladattól függően — számos megoldás ismeretes. Fedett terek esetében elegendő lehet a döngölt agyag is, szabad területen, pl. térburkolásokra általában 10 betont vagy aszfaltot használnak. A kötetlen szarvasmarha-tartási technológiákban elen­gedhetetlenül fontos létesítmény-részek a karámok, amelyek általában az istállókkal állnak valamilyen kapcsolatban, és az állatok mozgásigényének kielégítésére szolgálnak. A ka- 15 rámokat a termett talajon alakítják ki, esetleg döngölt agya­got alkalmaznak padozat gyanánt. Ezek azonban feláznak, az állatok a felázott talajt tönkreteszik, a területet mély sár borítja. Az ilyen karámterületek közel fél éven keresztül használhatatlanok. Emiatt az állatok élettere leszűkül, az istállóba kényszerűen be vannak zárva, és az állatokkal kapcsolatban káros egészségügyi és termelési problémák je­lentkeznek: lábsérülés, sántaság, ivarzások csökkenése, ét­vágytalanság, tőgygyulladási esetek szaporodása, nehéz ellé­­sek, a tejtermelés csökkenése stb. Megkísérelték a karámte- 25 rület tiszta homokkal való feltöltését is. A homokba az állatok lába besüpped. Ezt a hátrányt az egy állatra jutó karámterület megnövelésével igyekeznek kiküszöbölni, eh­hez azonban elviselhetetlenül nagy területekre van szükség, amelyek egyrészt ritkán állnak rendelkezésre a szarvasmar­hatartó telep körül, másrészt az ilyen célra való területfel­­használás esetleg értékes mezőgazdasági termőterületek ro­vására oldható csak meg. A karámtalaj felázásával kapcsolatos problémákat azzal kísérelték meg kiküszöbölni, hogy a karámot — legalább részben — beton- vagy aszfaltburkolattal látták el. Ez a megoldás azonban rendkívül költséges, ezen túlmenően a betonburkolat az állatok lábát gyakran felsérti, ami állat­egészségügyi szempontból káros. A találmány feladata, hogy olyan megoldást szolgáltas­son, amelynek segítségével mezőgazdasági, különösen állat­­tartási létesítményekben minimális költség- és élőmunka­­ráfordítással mind a szabadban, különösen karámoknál, mind zárt tereken, például állattartási épületekben, silókban és hasonlókban szilárd, gyakorlatilag vízzáró padozatok létesíthetők. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a hőerő­művekben keletkező pernye — amelynek ipari felhasználása nem megoldott, így túlnyomórészt meddőként tárolják — 20 olyan tulajdonságú, hogy rétegben elterítve az állatok, pél­dául szarvasmarhák lába nem süllyed bele, és ha ilyen per­nyerétegen huzamosabb időn át állatokat tartunk, azok sú­lyának, mozgásának eredményeként az állatok vizeletével keveredett trágya szilárd, vízzáró, lemezszerű padozattá tő­­mörödik. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értel­mében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a padozattal ellátandó területen pernyét, előnyösen lignitpemyét terítünk el. Az elterített pernyével 30 borított területen állatokat tartunk. Az állatok mozgásával 181638

Next

/
Oldalképek
Tartalom