181616. lajstromszámú szabadalom • Öntözőberendezés főleg szőlőkhöz és gyümölcsösökhöz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG « SZABADALMI LEÍRÁS 181616 Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1981. VII. 1. (1916/81) Közzététel napja: 1982. XI. 29. NSZOj A 01 G 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI fi' SzÆad2'.wi Tár. ' . ‘J HIVATAL V * yr' Megjelent: 1985. XII. 31 Feltalálók: azonosak a bejelentőkkel Szabadalmas: Dr. Törők Csabáné technikus, Budapest, 70% és Török Zoltán kertészmérnök, Budapest, 30%. Öntözőberendezés főleg szőlőkhöz és gyümölcsösökhöz 1 A találmány tárgya öntözőberendezés, amely főleg szőlőkhöz és gyümölcsösökhöz alkalmazható. Különböző öntözési módok ismeretesek, amelyekkel a növények gyökérzónája, illetve annak körzete öntözhető. Ilyen például a barázdás öntözés, csepegtető öntözés, vagy S az altalaj öntözés. A barázdás öntözésnél a földbe húzott barázdákba vezetnek vizet, amely azután az elárasztott felület mentén a talajba szivárog. Hiányossága, hogy vízigénye nagy, továbbá a barázdarendszer mezőgazdaságilag nem hasznosítható terű- 10 letrészt köt le. Ezeken túlmenően, ez az öntözésmód laza talajoknál tápanyagkimosást, lejtős területeken pedig eróziót okozhat, amelyek egyike sem kívánatos. A csepegtető öntözésnél a talajfelszínre kis intenzitással pontszerű öntözéssel csepegtetik az öntözőfolyadékot. Ez 15 főleg olyan kultúráknál vált be, amelyeknél a gyökérzet a talajfelszín közelében helyezkedik el. Mivel kis intenzitással juttatják ki az öntözőfolyadékot, a nedvesedési zóna a felszín közelében alakul ki, ezért a felszíni párolgással járó folyadékveszteség túl nagy, talajtípustól függően 10—30%-ot is 20 elérhet. A felszínhez közeli talajréteg erős átnedvesedése következtében a talaj általában felpuhul és ez a növény kidőléséhez vezethez. így ez a módszer csupán alacsony növésű és a felszínhez közeli gyökérzetű növényeknél alkalmazható. A fentieken túlmenően a vékony csepegtetőtestek 25 igen érzékenyek az öntözőfolyadék minőségére és könnyen eldugulnak. Az ilyen öntözésmód fokozott növényegészségügyi felügyeletet igényel ahhoz, hogy a gyökérzóna nedvességtartalma a megkívánt szinten legyen. Az altalajöntöző berendezéseknél, például perforált cső- 30 2 ként kialakított öntözöegységeket vízszintesen fektetik a talajba és ezeken keresztül nedvesítik a növények gyökérzónáját. Hiányossága ennek a módszernek, hogy vízigénye és ráfordításigénye túl nagy, sávszerűén öntöz, ezért olyan helyekre is pazarolja az öntözőfolyadékot, ahol nincs is gyökérzóna. Tekintve, hogy ennél az öntözőelemek a talajban vannak elrendezve, karbantartásuk gyakorlatilag megoldhatatlan, így általában 4—5 év után cserére szorulnak. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan öntözési megoldás létrehozása, amely viszonylag kis ráfordítást és öntözöfolyadék-mennyiséget igényel, ugyanakkor tetszés szerinti gyökérmélységű növényekhez egyaránt alkalmazható, továbbá az öntözőfolyadék hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé. A kitűzött feladat megoldásához olyan öntözőberendezésből indultunk ki, amelynek öntözőfolyadék szállító vezetékei vannak és ezek perforált csőből kiképzett öntözőegységekkel vannak kapcsolatban. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy minden öntözőegység a talajban készített, az öntözendő növény gyökérzónájába, illetve annak körzetébe lenyúló lyukba helyezett perforált csőszakaszként van kialakítva, amelyet külső palástján szűrőszövet borít. Célszerű az olyan kivitel, amelynél a perforált csőszakasz felső vége a terepszintből kiemelkedően van elrendezve, amely adott esetben zárósapkával is lezárható. Ezzel főleg homokos talajoknál a felülről történő eltömődési veszély teljesen kiküszöbölhető. Előnyösen a perforált csőszakasz olyan műanyag tömlőből alakítható ki, amely rugalmas, de alaktartó. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. 181616
