181610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék mérőszondák bejuttatására nehezen megközelíthető mérendő közegekbe, különösen geofizikai fúrólyukak falába, bányavágatok és fejtések falába, valamint víz alatti rétegekbe
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181610 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: I98l. VII. 3l. (2241/81) NSZO3 E 21 B 49/04 Közzététel napja: 1982. XI. 29. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. XII. 31 <p5Taláimány;£ Szabadalmi Tír. ' tui.ajdon%. Feltalálók:-. 'no Simon András oki. geofizikus (60%), Budapest, Schifter Gyula oki. geofiz. mérnök, (30%), Várpalota, Péter István oki. geofiz. mérnök, (10%), Várpalota, Szabadalmas: Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet,w Budapest Eljárás és készülék mérőszpndák bejuttatására nehezen megközelíthető mérendő közegekbe, különösen geofizikai fúrólyukak falába, bányavágatok és fejtések falába, valamint víz ah 1 A találmány tárgya: eljárás és készülék mérőszondák bejuttatására nehezen megközelíthető mérendő közegekbe, különösen geofizikai fúrólyukak falába, bányavágatok és fejtések falába, valamint víz alatti rétegekbe, a rétegek kutatása, elektromos geijesztése és a közegek fizikai paramétereinek 5 meghatározása céljából. Jelen leírás keretei között a mérőszonda megnevezés magában foglalja a megfigyelésre szolgáló ismert eszközöket, továbbá a mérendő közegek elektromos gerjesztésére, mérésre és a közegek fizikai paramétereinek — pl. ellenállásviszo- 10 nyainak — meghatározására használatos geofizikai adókat és érzékelőket. Ismeretes, hogy a megközelíthető mérendő közegekbe különböző megfigyelések, vagy fizikai paraméterek meghatározása céljából általában kalapácsolással, vagy besajtolással 15 juttatják be a mérőszondákat. Ezzel az egyszerű módszerrel gázdetektorok helyezhetők el földgázok (pl. metán) érzékelésére, vagy talajba juttathatók a felszíni geoelektromos mérések (pl. ellenállásmérés, a GP mérés stb.) mérőszondái. 20 A nehezen megközelíthető, ill. megközelíthetetlen közegekbe azonban az ismert egyszerű módszerek nem alkalmazhatók, (pl. a tenger alatti talajrétegek, fúrólyukak esetében az oda történő lejutás és ott kalapálás, sajtolás végzésének nehézségei miatt). 25 Mivel a geofizikusok igénylik, kívánatosnak és fontosnak tartják a nehezen megközelíthető és megközelíthetetlen közegekbe is a mérőszondák bejuttatását, ezért kidolgoztak olyan módszereket és eszközöket, amelyekkel pl. fúrólyukak falát képező rétegekkel elektromos kontaktusok létesíthe- 30 tti rétegekbe 2 tők, az eszközök bizonyos típusú geofizikai mérés céljára adó vagy vevő minőségben alkalmazhatók. ■ Ilyen megoldás Bulgáriában az ÁllamíGeológiai Vállalat Burgaszi Geofizikai Expedíciója által alkalmazott eszköz, amely hengeres központi fémtestből áll, amelyből (drótkeféhez hasonlóan) minden irányban nagyszámú rugalmas drótszál áll ki, és a fúrólyuk falával kontaktust létesít. A Szovjetunióban a Szibériai Geológiai, Geofizikai és Ásványi Nyersanyagkutató Intézet, Magyarországon a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet a fúrólyuk falával elektromos kontaktus létesítésére használ előbbi megoldás mellett még olyan eszközöket is, amelyek központi fémtestből és arra szerelt, meghajlított, rugalmas lapokból állnak, és amelyeket rugalmasságuk a falhoz szorít. Ezen eszközök hátrányai: — csak adóként működtethetők, egyszerű geofizikai művelet (árambevezetés) céljára — a maximum 600 V biztonságos feszültség mellett bevezetett áram erőssége cementált fúrások esetében — technikai okokból a fúrt lyukakat gyakran cementtel töltik ki — pontos geofizikai mérés elvégzésére általában nem elegendő. A találmánnyal az a célunk, hogy a felsorolt hiányosságokat kiküszöböljük. Lehetővé kívánjuk tenni cementált fúrólyuk falát képező rétegbe is elegendő nagyságú (10—50 A) gerjesztő áram bejuttatását geofizikai mérés céljára. Célunk továbbá a mérőszonda bejuttatása olyan közegekbe is, amelyek nehezen megközelíthetők ill. megközelíthetetlenek. A találmány alapja az a felismerés, hogy a mérőszondáknak a mérendő közegbe való bejuttatásához szükséges ener-181610
