181585. lajstromszámú szabadalom • Kalickás forgórész
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (H) 181585 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás : fsy Bejelentés napja: (22) 1980. XII. 30. (21) (3151/80) (51) NSZO3 H 02 K 17/16 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: (41) 1982. (42) XI. 29. Megjelent : (45) 1986. VI. 30. .g^osTalálmi^^ &abadalmi Tár. • ^ Feltaláló : (72) Szabadalmas : (73) Kovács Gábor, oki. villamosmérnök, Budapest Ganz Villamossági Művek, Budapest (54) Kalickás forgórész í A találmány tárgya kalickás forgórész aszinkron villamos gépekhez. Az aszinkron gépek indítónyomatékát a forgórészben álló állapotban keletkező veszteség határozza meg. Egyszerű rövidrezárt fotgórészű gépeknél a forgórész ellenállását a megengedhető üzemi veszteség 5 szabja meg, s mivel a forgórész ellenállásértéke üzemben és indításkor azonos, az álló állapotban keletkező veszteség (és ezzel az indítónyomaték) kiadódó érték. Ezt a kiadódó értéket természetes indítónyomatéknak nevezzük. Ennek a természetes indítónyomatéknak a névle- 10 ges nyomatékhoz viszonyított értéke a növekedési törvények értelmében a teljesítmény növekedésével csökken, és 50 200 kW teljesítmény felett a legkönnyebben indítható munkagépek felfuttatásához sem elegendő. Különleges intézkedések kellenek ezért ahhoz, hogy 15 azonosan maradó üzemi ellenállás esetén az indításkor érvényes ellenállás és ezáltal az indításkor fellépő veszteség nagyobb legyen. Általánosan alkalmazott megoldás e célból a nagyobb teljesítményű aszinkron motoroknál a kétkalickás és a mélyhornyú forgórész. Mindkettőben 20 az áramkiszorítás jelenségéi használják ki. Az előbbinél az áram a két rúd között, az utóbbiban egy rúdon belül oszlik el egyenlőtlenül. Mindkettőre jellemző, hogy az indítási veszteség növelését a forgórész vastesten belül valósítják meg. Ezek a megoldások nagyobb vezetőke- 25 resztmetszetet, és ezáltal nagyobb helyet igényelnek, mint az egyszerű rövidrezárt forgórész kalickája. Mivel erre a helyre a gép mágnesesen aktív részében van szükség, ez nemcsak az aktív méretek növekedését, hanem az egész gép méreteinek a növekedését okozza. 30 2 Voltak olyan próbálkozások, melyek a veszteség növelését a forgórész rúdjainak vagy rövidrezáró gyűrűinek szórási erővonalai segítségével kísérelték meg elérni. Ilyen pl. a 870449 sz. német szabadalom. Ebben a rövidrezáró gyűrű alá vasgyűrűt helyeztek úgy, hogy az érintkezik a rövidrezáró gyűrűvel. Az elrendezés célja a rövidrezáró gyűrűben indításkor fellépő egyenlőtlen árameloszlás és ezzel a veszteség jelentős növelése. Az egyenlőtlen árameloszlás növelésének korlátái vannak, ezenkívül nagy veszélyeket is rejt magában, mivel az ezzel járó egyenlőtlen melegedés káros hőtágulást, a rúd és a gyűrű forrasztásának kiolvadását okozhatja. Ezek a megoldások bonyolult szerkezeti kialakításaik vagy csekély eredményeik miatt nem terjedtek el. Nem ismerték fel helyesen a szórási etővonalak minőségi képét, még kevésbé a mennyiségi viszonyokat. Teljesen figyel- • men kívül hagyták az állórész tekercsfej hatását. A találmány célja olyan megoldás biztosítása, melynél az indítónyomaték növeléséhez szükséges többletveszteség nem a vastesten belül, hanem a tekercsfejtérben keletkezik, a kialakítás egyszerűbb, gyártása olcsóbb. A találmány aszinkrongép tetszőlegesen kialakított, de célszerűen egykalickás forgórésze, melynek meghatározója a rövidrezáró gyűrű mellett elhelyezett, a forgórészhez rögzített, egy vagy több vezető, mágnesezhető vagy nem mágnesezhető közeg, melynek alakja célszerűen ‘orgástcst lehet, mégpedig tárcsa vagy gyűrű. Az aszinkrongép forgórészében ott keletkezik veszteség, ahol a forgó mágnesmező a forgórész álló, vezető 181585
