181584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4,5-trimetoxi-benzaldehid előállítására
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ÓD 181584 A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás : fliP Bejelentés napja : (22) 1980. XII. 23. (21) (3094/80) (51) NSZOj C 07 C 47/54 Közzététel napja: (41) 1982. (42) XI. 29. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: (45) 1986. VI. 30. ( &ftb*d*tminY>r; . )) —Tu L, AJDÜtf Feltalálók : (72) dr. Simonyi István vegyész, 30%, dr. Ladányi László gyógyszerész, 30%, Rácz Györgyné laboráns, 20%, dr. Mándi Attila vegyészmérnök, 10%, Pataki Sándor vegyész, 10%, Budapest Szabadalmas : (73) EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest (54) Eljárás 3,4,5-trimetoxi-benzaldehid előállítására 1 Találmányunk tárgya új eljárás 3,4,5-trimetoxi-benzaldehid előállítására. A 3,4,5-trimetoxi-benzaldehid ismert gyógyszer- és növényvédőszeripari közbenső termék. Aldehidek előállítására az itodalomból több módszer ismeretes. Az egyik eljárás szerint [J. Chem. Soc. 127, 1874 (1925)] a megfelelő nitrilt száraz sósavgázt tartalmazó vízmentes éteres oldatban, vízmentes ón(II)-kloriddal redukálják aldiminné, melyet aldehiddé hidrolizálnak. Az eljárás hátránya, hogy éteres oldatban abszolút körülmények között kell dolgozni, ami nehézkes és költséges. További hátrány, hogy savétzékeny és az adott közegben sósavgázzal oldhatatlan csapadékot képező anyagok esetében nem alkalmazható. Az éter tűzveszélyessége és a vízmentes ón(II)-klorid körülményes előállítása miatt az eljárás még laboratóriumi méretekben is csak nehezen megvalósítható. Másik módszer szerint [J. Lab. Compds. 1 (1969)] a nitrilt éteres vagy tetrahidrofurános oldatban nikkellel és nátrium-hipofoszfittal redukálják. Az eljárás hátránya, hogy illékony, nagyon tűzveszélyes és robbanásveszélyes oldószereket alkalmaznak, ami az üzemi méretekben történő megvalósítás szempontjából nagyon kedvezőtlen. További eljárás szerint [J. Chem. Soc. 5880 (1964)] a nitril redukcióját nikkel és hangyasav együttes alkalmazásával végzik el ; ez az eljárás azonban csak speciális esetekben alkalmazható. Utóbbi eljárás egy változata szerint [J. Chem. Soc. 5775 (1965)] a nitrilt hangyasavas oldatban nikkel-alumínium-ötvözettel kezelve redukálják aldehiddé. Ennek a többlépéses eljárásnak számos 2 hátránya van, így többek között az, hogy a redukcióhoz szükséges fém mennyisége a felületen fellépő dezakiiváláti tünetek miatt folyamatosan nő és a redukció ideje is igen nagy mértékben meghosszabbodik. További hát- 5 rány, hogy a nagy koncentrációban alkalmazott hangyasav súlyos korróziós problémákat okoz. Ismeretes továbbá, hogy savkloridok hidrogénnel báriumszulfátra felvitt palládium jelenlétében aldehidekké redukálhatok [Rosenmund K. W. : Bér. 51, 585 10 (1318)]. Ez az eljárás azonban mellékreakciók miatt cs tk gyenge kitermeléssel végezhető el és 3,4,5-trimetoxi-benzoil-kloridból kiindulva különösen rossz hozamot biztosít. Ismeretes továbbá, hogy karbonsavészterek nátrium- 15 -dlhidro-bisz-(2-metoxi-etoxi)-alumináttal -70 °C-on éteres közegben aldehidekké redukálhatok [Eastman O ganic Chemical Bulletin 42. kötet, 3. szám, 6—8. oldal (1970)]. Az eljárás a rendkívül alacsony hőmérséklet és a tűzveszélyes éteres közeg miatt üzemi körülmények 20 között nem alkalmazható. A közlemény szerint jó kitermelés csak alifás aldehidek előállítása esetén érhető el, benzoesav-metilészternek benzaldehiddé történő redi kciója esetében mindössze 38%-os kitermelésről számolnak be. 25 A fenti módszer javított változata szerint észtereket a nátrium-dihidro-bisz-(2-metoxi-etoxi)-aluminát külö tböző aminokkal —■ különösen N-metil-piperazinnal, N benzil-piperazinnal, morfolinnal, piperidinnel, piperazinnal, dietilaminnal vagy N-metil-anilinnal — képe- 30 ze.t komplexeivel redukálnak aldehiddé [Chemistry 181584
