181575. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-klór-propil-malonészter- és-ciano-ecetsav-észter-származékok előállítására

MAGYAR SZABADALMI 181575 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: ||r®w Bejelentés napja: 1980. X. 3. (2410/80) NSZO3 C 07 C 69/63: C 07 C 121/407 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. XII. 28. Szabadalmi Tie-HIVATAL Megjelent: 1985. XII. 31 Feltalálók: dr. Kreidl János oki. vegyészmérnök 35%, dr. Farkas Jenőné oki. vegyészmérnök 30%, dr. Czibula László oki. vegyészmérnök 10%, Visky György oki. vegyészmérnök 10%, Aracs Jánosné oki. vegyészmérnök 10%, Drexler Ferenc oki. vegyész 5%. Budapest Szabadalmas: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest •• Eljárás 3-klór-propil-malonészter- és -ciano-ecetsa^-észter-származékok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az (I) általános képletű klór-propilezett malonészter- és ciano-ecetsav-származékok — e képletben R1 1—4 szénatomos alkilcsoportot R2 hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot vagy 3-klór-propil-csoportot, R3 cianocsoportot vagy egy R1 O—CO— általános képletű alkoxi-karbonil-csoportot és ebben R1 az R1 alkilcso­­porttal egyező vagy attól különböző 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel — előállítására. A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű vegyületek általában a szerves vegyiparban, de különösen a gyógyszeriparban értékes kiindulási anyagok és oldószerek. így az etil-(3-klór-propil)-malonsav-dietilésztert vagy -cia­­no-ecetsav-etilésztert a 167 366 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárásban kiindulási vegyületként hasz­nálják indolo[2,3-a]kinolizinek előállítására. Ugyancsak eze­ket az anyagokat használják fel a 165 601 számú magyar szabadalmi leírás szerint a megfelelő malonsav-származékok és sóik előállítására. E malonsav-származékokból a 166 146 számú magyar szabadalmi leírás szerint a megfelelő tetrahid­­ro-2H-pirán-2-on származékokat állítják elő. A fenti magyar szabadalmi leírások szerint előállított ter­mékek az ismert szintetikus vinkamin-származékok előállí­tásának kiindulási anyagait képezik. Az egyszeresen és kétszeresen klór-propilezett malon­észter- és ciano-ecetsavészter-származékok előállítására vo­natkozó eljárások ismeretesek már az irodalomból. Ezek közös jellemzői, hogy az egyszeresen szubsztituált vagy szubsztituálatlan malonésztert vagy ciano-ecetsavésztert al- 30 2 koholos közegben a megfelelő nátrium-alkoholát, mint kon­denzálószerjelenlétében l-bróm-3-klór-propánnal reagáltat­­ják. így a megfelelő 3-klór-propil-származékokhoz jutnak, minthogy a kondenzációs reakciókban az aktívabb bróm- 5 atom reagál. A klór-propil-származékokhoz hasonlóan állíthatók elő a bróm-propil-származékok is. így például a J. Am. Chem. Soc. 45, 1757 (1923) közleményben közölt eljárás szerint etil-malonésztert reagáltatnak, 1,3-dibróm-propánnal ben- 10 zolos közegben, fém-nátrium kondenzálószer alkalmazásá­val. A hozam 32%, ami a nagyarányú mellékreakciókkal magyarázható. Az etil-malonészter l-bróm-3-klór-propánnal etanolos közegben nátrium-etilát kondenzálószerrel történő klór- 15 propilezését ismerteti a J. Chem. Soc. 65, 987 (1894) közle­mény, amely azonban kitermelést nem közöl. A Zs. Obscsej Him. 22. 122, (1952)-ben közölt eljárás szerint a malonésztert etanol és etanol-éter elegyében, nátri­um-etilát kondenzálószer jelenlétében l-bróm-3-klór-pro- 20 pánnal klór-propilezik, nátrium-etilátra számítva 93%-os, malonészterre számítva 62%-os kitermeléssel. Az alkalma­zott reakcióidő 24 óra 35 °C hőmérsékleten. Fischer és Bergmann [Ann. 398,96 (1913)] a malonésztert etanolos közegben, nátrium-etilát kondenzálószerre ugyan- 25 csak 62%-os kitermeléssel klór-propilezték. A ciánecetsav-etilészter l-bróm-3-klór-propánnal történő klór-propilezését szintén etanolos közegben, nátrium-etilát­­tal, 60%-os termeléssel végzik a Can. J. Research 2813. 207 (1950) közleményben közölt eljárás szerint. Klór-propil-csoporttal szubsztituált malonészter-szárma-181575

Next

/
Oldalképek
Tartalom