181566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növények magvainak bevonására
f MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181566 Nemzetközi osztályozás: iSß Bejelentés napja: 1980. IX. 8. (2201/80) NSZOj A 01 C 1/06 Elsőbbsége: 1979. IX. 10. (73 882) Amerikai Egyesült Államok TalálmJ^s^ ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982. XI. 29. » ' l . Szabadalmi Tár. ' /) TALÁLMÁNYI Nn'-^'WJDON HIVATAL Megjelent: 1985. XII. 31 Feltalálók: Szabadalmas: Porter Frederic Edwin mikrobiológus, St. Louis Park, Sandoz A. G., Basel, Svájc Scott James Murray agronómus, Minneapolis, Minnesota, amerikai egyesült államokbeli lakosok. Eljárás és berendezés növények magyarnak bevonására 1 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés növények magvainak bevonására, főként olyan záróréteges tipusú bevonat készítésére, amely például a csírázás késleltetésére alkalmas. A növényi magvaknak a csírázás késleltetése céljából való bevonását, ennek jçlentôségét és a bevonás módját a szakíró- 5 dalom ismerteti, többek között a 3 621 612 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás is. E szabadalmi leírásban és más, eddig megjelent szakirodalmi helyeken ismertetik a csírázás késleltetésére szolgáló bevonat előállítási módját. Az ismertetések szerint az előállított bevonatokkal olyan magvakat lehet létrehozni, amelyek viszonylag előre meghatározott, késleltetett csírázási képességgel rendelkeznek. Valamennyi eddig ismert eljárásnak hibája, hogy a bevonást meglehetősen szigorúan előírt körülmények között kell végezni ahhoz, hogy a magvak csírázóképessége késleltetett legyen. Ebből a szempontból előírás, hogy a bevonat teljesen fedje a mag egész felületét, mert csak így lehet megakadályozni, illetve késleltetni a nedvességnek magba való behatolását és ezáltal a mag csírázását. Az ismert bevonási módsze- 20 reknél a bevonat anyagában általában folyadékban hordozott szilárd anyagrészek vannak, és a bevonat anyagok vagy tapadó bevonó keverékek, vagy egy lényegében ragadós állapoton keresztül a kívánt bevonat létrehozása közben egy száraz, illetve teljesen kikeményített állapotba mennek át. 25 Ebből következik, hogy a ragadós állapotban levő bevonattal ellátott magvak egy része egymáshoz tapad, összeáll akkor, amikor a magvak egymással érintkezésbe kerülnek. Ha az összeállt magvak elérik a bevonat lényegében teljes kikeményitcttségi állapotát, az összeállt tömböket nem lehet 30 széttörni, a magvakat nem lehet egymástól szétválasztani anélkül, hogy a bevonat ne törne, ami az elsődleges célnak, a késleltetett csírázási idejű magvaknak elérését, előállítását bizonytalanná teszi. Ez a hátrányos jelenség a késleltetett csírázású magvak előállításánál komoly problémákat okoz, mert e miatt a gyártási eljárásoknál jelentős engedményekkel kell megalkudni. így például olyan magas hibaszázalékot kell elfogadni, ami a magvak használatát bizonytalanná teszi és jelentős 10 költségnövekedést is okoz. Mivel a használható bevonó berendezések szempontjából a teljes kikeményedési időnek — ami a leggyorsabban dolgozó bevonó berendezéseknél is nagyobb 10 percnél — nagy a jelentősége, a szükséges berendezések nagysága, az ezeket befogadó épületek méretei, vala- 15 mint a berendezések beszerzéséhez és az épületek építéséhez szükséges beruházási költségek olyan nagyok, hogy már egyedül az említett hátrányos jelenség elegendő arra, hogy mindenkit elriasszon a késleltetett csírázású és hasonló vetőmagvak tömeges előállításától. E probléma megoldására már különböző megoldásokat javasoltak. Meglehetősen kézenfekvőnek látszott az a megoldás, amelynél egy maghalmazban levő magvakat folyamatosan keverik mindaddig, amíg be nem következik a teljes kikeményedés. Ennek a módszernek alkalmazásánál azonban azt tapasztalták, hogy az így bevont magvak igen nagy részén a bevonat megrepedt, föltört. Ennél a módszernél további probléma is jelentkezett, ami abból állt, hogy a magvaknak folyamatosan kevert állapotban való tartásához szükséges erők hatására több magtípusnál, magfajtánál tőbbé-kevésbé jelentős sérülések következtek be. A probléma 181566
