181558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénekkel pl kőolajjal szennyezett talajok kultúrtalajjá tételére

£J P'.­MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 181558 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL / SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980. V. 13. (II74/80) Közzététel napja: I98l. VII. 28. Megjelent: 1985. VII. 3l. Nemzetközi osztályozás: NSZO3 C 09 K 17/00 Feltalálók: Koltai Attila mg. mérnök, Budapest 20%, Farkas István gépészmérnök, Budapest 15%, dr. Buday Ferdinánd docens, Gödöllő 10%, Gergely Zoltán tud. munkatárs, Gödöllő 10%, Szakács Árpád v. mérnök, Budapest 10%, dr. Török Gábor mg. mérnök, Gödöllő 10%, Vukits Ferencné vegyész­mérnök, Budapest 10%, Glósz László vegyészmérnök, Budapest 5%, Dobó Géza vegyészmérnök, Budapest 5%, Kővágó Ágnes vegyészmérnök, Gödöllő 5% Szabadalmas: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Budapest 75% Agrártudományi Egyetem, Gödöllő 25% Eljárás szénhidrogénekkel pl. kőolajjal szennyezett talajok kultúrtalajjá tételére (rekultiválására) A találmány olyan talajok rekultiválására — újratermővé tételçre — vonatkozik, amelyek kőolaj és/vagy kőolajfrakci­ók, (fagy egyéb szénhidrogének által szennyezettek és így mezőgazdasági termesztésbe nem vonhatók. Ismeretes, hogy a kőolaj és származékaival való környe­zetszennyeződés egyre nagyobb problémákat jelent, nagy teljesítményű szállítócsővezetékek törésénél pedig belátha­tatlan (katasztrófaszerű) károsodás állhat elő. Az olajjal átitatott talajban kultúrnövény termesztése kizárt. A gyakorlatban nem ismeretes olyan megoldás, mely a szennyezett talaj rekultivációját célozná. Voltak törekvések, melyek a szennyezés megszüntetésére a szennyezett réteg ‘kiégetését, vagy cseréjét javasolták, de ezek a megoldások ■ ' több hektárnyi terület viszonylatában nem vihetők keresztül. J ’ Köztudott, hogy a kőolaj és származékai a talaj növény­id és állatvilágában rendszerint toxikus hatást fejtenek ki. Is­f - meretes az is, hogy vannak talajlakó mikroszervezetek, ame­lyek ezeket a kőolajszármazékokat képesek felbontani. Főleg az aerob mikroszervezetek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a lebontás kezdő lépéseit be tudják indíta­ni. így metabolitok hozhatók létre, melyek ezután az anyag­csere útjaiba is beléphetnek. [Taylor, B. F. Campbeel, W. L. Chinoy I. (1970.): Anaero­bic of the benzene nudens by a fakultatively anaerobic mic­roorganism. J. Bacteriol. 102, 430—436.]. Ismeretes, hogy anaerob szervezetek is részt vehetnek egyes szénhidrogéncsoportok lebontásában, ha elektronak­­ceptorként nitrát szerepel. A mikrobáknak a bontásához szükségük van a szénforrás mellett kiegészítő tápanyagokra és számos mikroelemre. 1 2 Ezek a nyomelemek az irodalom szerint általában kellő mennyiségben rendelkezésre is állnak a talajban vagy talaj­vízben. Az oxigénnek oldott oxigénként kell jelen lennie a 5 talajvízben és a bontáshoz az optimális hőmérsékletnek 18 —40 C° között kell lennie. A talajban előforduló mikroszko­pikus gombák is képesek — az irodalom szerint — az egyes szénhidrogéneket lebontani. Ezek növekedése ilyen szénfor­ráson általában lassú. Pl. Botrytis cinerearól már régebben 10 tudott, hogy képes a paraffint megtámadni. Ugyanúgy újabban a Fusarium, Pénicillium és Aspergillus genusokban is találtak egyes szénhidrogénbontó törzseket [Nyns, E. J. et al (1968.) A. van Leeuwehoek 34, 441.] Irodalomból ismertek továbbá csíráztatási és növénykí- 15 sérletek különféle típusú és szennyezettségű talajokban egyes kultúrnövényekkel és ily módon a talajtisztítás lehetőségei­nek vizsgálata magasabb szervezetekkel is kísérlet tárgyát képezte. E feltevés szerint a talajt az olaj általában nem teszi örökre 20 meddővé és súlyosabb esetektől eltekintve a talaj termőké­pessége bizonyos idő eltelte után természetes úton bekövet­kezhet. Tenyészedényekben végzett kísérletek során az is kitűnt, hogy a növények olajtűrő képessége elsődlegesen a fajtól 25 függ. Az is ismeretes, hogy az egyes mikroszervezetek pl. a paraffint csak meghatározott szénatomú csoportokig képe­sek lebontani. A lebontás során keletkezett származékot viszont egy másik mikroszervezet tudja hasznosítani. Az így 30 kialakult „asztalközösség”-ben (kommenzalizmus) az egyik 181558

Next

/
Oldalképek
Tartalom