181553. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagypontosságú, változó frekvenciáju, digitálisan vezérelhető és markerezhető jel előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 181553 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1980. VI. 21. (1547/80) NSZO3 H 03 B 21/00 Közzététel napja: 1982. X. 28. Megjelent: 1985. VII. 31. Feltalálók: Demmer György vili. üzemmérnök, Budapest 20% Szőnyi András oki. villamosmérnök, Budapest 40% Zigó József oki. villamosmérnök, Budapest 40% Szabadalmas: Híradástechnika Szövetkezet Budapest Kapcsolási elrendezés nagypontosságú, változó frekvenciájú, digitálisan vezérelhető és markerezhető jel előállítására. 1 A találmány tárgya: kapcsolási elrendezés nagypontossá­gú, változó frekvenciájú, digitálisan vezérelhető és markerez­hető jel előállítására, különösen távvezérelt vagy automati­kus rendszerekhez, amely rendszerekben feszültség vezérelt oszcillátor van. Mint ismeretes a hálózatok (lineáris és nemlineáris kétpó­­lusok, négypólusok, stb.) egyik legjellemzőbb tulajdonsága a különböző paraméterek frekvenciafüggése. A frekvenciatartománybeli viselkedés egyszerűbb esetben egy változtatható frekvenciájú generátorral és egy detektor­ral, pontonkénti méréssel vehető fel. Az eljárás pontossága a mérési pontok számának növelésével fokozható, azonban ezt a módszert a munkaigényessége miatt csak ritkán hasz­náljuk. A gyakorlatban a frekvenciafüggő jellemzők mérésé­re olyan periodikusan változó frekvenciájú generátorokat használunk, melyek segítségével a mérés végtelen sűrű pon­tokban, azaz folytonosan végezhető el. Az ilyen jellegű, vobbulátomak vagy sweepemek nevezett berendezések alapáramköre egy feszültség vezérelt oszcillá­tor (VCO = voltage controlled oscillátor), melyet általában egy alacsony frekvenciás fűrészjellel hangolunk. A megoldás igen jól használható, azonban problémát jelent az ismeretlen frekvenciájú pontok azonosítása. A folyamatosan változó frekvenciájú jel egyes pontjainak azonosítására, ún. marke­­rezésére egy ismert frekvenciájú generátor jelét használhat­juk fel, ha a két mérőjelet összekeverjük és közben figyeljük, hogy a kevert termék frekvenciája mikor vesz fel megközelí­tően zérus értéket. A zérus frekvencia különbség megállapí­tásának problémái mellett igen nagy hátrány, hogy annyi nagypontosságú mérőjelre van szükség, ahány pontot kívá-2 nunk egyidejűleg azonosítani a karakterisztikán. Elteijedten használt módszer az is, mikor egy ismert frekvenciájú jel felharmonikusait használjuk fel az azonosításhoz és a két marker között iterálással határozzuk meg a frekvencia érté- 5 két. Ebben az esetben a különböző felharmonikusok azonos markerjelet szolgáltatnak, ezért azonosításukhoz külön kise­gítő, tájékozódási pontul szolgáló jelekre is szükség van. Például az 1 MHz-es markerek a 10 és a 100 MH -es marke- 10 rek segítségével azonosíthatók. További hátránya még ezen hagyományos módszernek, hogy a beállított mérőjelek mele­gedésre, öregedés okozta elhangolódásra érzékenyek, távve­zérelt vagy számítógépes mérőrendszerekben nem, vagy csak bonyolult kiegészítő áramkörökkel együtt használható. 15 A számítógépek rohamos elteijedésének következtében a műszeripar egyre több olyan mérőkészüléket és mérőrend­szert fejlesztett ill. fejleszt ki, melyek számítógéppel vezérel­hetők ill. számítógépes mérő és kiértékelő rendszerben hasz­nálhatók. Ezen fejlesztő munka eredményeként születtek 20 meg a digitális feszültség és frekvenciamérők a különböző digitális paramétermérők stb. A PLL technika (fáziszárt hurok) alkalmazásával olyan fix frekvenciális generátorok születtek, melyek a programtól függően nagypontosságú mérőjelet állítanak elő. 25 A kutató és termelő munkában a már meglévő digitális mérőműszerek mellett, szükség van olyan vobbulátorokra is, melyek digitálisan vezérelhetők, programozhatok, és a ha­gyományoshoz hasonló, periodikusan változó frekvenciájú mérőjelet állítanak elő. A digitálisan beállítható frekvencia- 30 tartományok, a digitális programozható markerek felesle-181553

Next

/
Oldalképek
Tartalom