181501. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó szer

MAf.VAP SZABADALMI 181501 népköztársaság LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1970 X. 1. (BA 2473) nszo3 w l. Elsőbbsége: 1969. X. 1. (P 1949 461.2) Német Szövetségi Köztársaság L C 07 F 9/42; A 0Í N 57/12 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. I. 28. f . Szabadalmi Tár. ' ''' ) Megjelent: 1985. XII. 31 \# Tüí,A'Cr""^J' Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Hofer Wolfgang vegyész, Wuppertal-Vohwinkel, Farbenfabriken Bayer Aktiengesell-Dr. Schliebs Reinhard vegyész, Köln, schaft, Dr. Schmidt Robert Rudolf biológus, Leverkusen-Rheindorf, Leverkusen, Német Szövetségi Köztár-Dr. Eue Ludwig biológus, Köln, saság Német Szövetségi Köztársaság Növényi növekedést szabályozó szer 1 A találmány az ismert 2-klóretántionofoszfonsavdiklori­­dot tartalmazó növényi növekedést szabályozó szerre vonat­kozik. Ismeretes (6 802 633 sz. holland szabadalmi bejelentés és 1 555 173 sz. francia szabadalmi leírás), hogy a 2-klóretán­­foszfonsav növényi növekedést szabályozó tulajdonságokat mutat. Azt találtuk, hogy az ismert 2-klóretántionofoszfonsav­­diklorid, amelynek képlete S II Cl—ch2—CH2—PC12 erős növényi növekedést szabályozó tulajdonságokkal ren­delkezik. A 2-klóretántionofoszfonsavdiklorid meglepő módon je­lentősen erősebb növénynövekedést szabályozó tulajdonsá­gú, mint a technika állásából ismert, kémiailag legközelebb álló, hasonló tulajdonságú 2-klóretánfoszfonsav. Ennek a hatóanyagnak a hatása azonban különösen alacsonyabb koncentrációkban nem mindig kielégítő. A javasolt ható­anyagot tartalmazó készítmény tehát a technikát gazdagítja. A hatóanyag önmagában ismert (217 394 sz. szovjet sza­badalmi leírás), nem ismert azonban növényi növekedést szabályozó szerben való alkalmazhatósága. Ezt a vegyületet úgy állítjuk elő, hogy foszforpentaszulfi­­dot magasabb hőmérsékleten 2-klóretánfoszfonsavdiklorid­­dal reagáltatunk. 2 A 2-klóretántionofoszfonsavdikIorid a növénynővekedés fiziológiai folyamatára hat, és ezért növényi növekedést sza­bályozó anyagként alkalmazható. A hatóanyagok különböző hatásai lényegében az alkal­mazás időpontjától függnek, amelyet a mag fejlődési stádiu­mára vagy a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatunk, ezenkívül függnek az alkalmazott koncentrációtól. A növényi növekedést szabályozó anyagot a növény fejlő­dési stádiumával összhangban levő különböző célokra hasz­náljuk. A növényi növekedést szabályozó anyaggal például meg­szakíthatjuk a magok nyugalmi állapotát, hogy a magokat bizonyos időpontban csírázásra serkentsük, olyan időpont­ban, amikor a csírázás kívánatos, azonban a mag önmagá­ban nem mutat csírázási készséget. A magok csírázását a hatóanyaggal az alkalmazott koncentrációtól függően mind gátolhatjuk, mind elősegíthetjük. Ez a gátlás vagy serkentés a csírafejlődésre vonatkozik. A hatóanyaggal befolyásolhatjuk a növények rügyezését, tehát az endogén évritmust, úgy hogy a növények például olyan időpontban hajtanak ki vagy virágoznak, amikor egyébként nem mutatnak készséget a kihajtásra vagy virág­zásra. A hatóanyaggal a koncentrációtól függően elősegíthetjük vagy gátolhatjuk a hajtás- vagy gyökémövekedést. így pél­dául lehetséges, hogy a teljesen kifejlődött növények növeke­dését nagyon erősen gátoljuk, vagy pedig a növények erőtel­jesebb példányokká vagy törpepéldányokká fejlődjenek. Gazdasági szempontból jelentős például a fűnövekedés visszaszorítására az utak és országutak szélén. Továbbá a 5 10 15 20 25 30 181501

Next

/
Oldalképek
Tartalom