181499. lajstromszámú szabadalom • Tűzoltó porkeverék és eljárás a hatóanyagok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. IV. 7. Közzététel napja: 1980. IV. 28. (EE-2493)- Tí'-eiTO/1'.' Megjelent: 1985. XII. 31 i o'-181499 Nemzetközi osztályozás: NSZO3 A 62 D 1/00 0/ Feltalálók: Farkas Sándor vegyészmérnök, Budapest, 40%, dr. Halász László kandidátus, Budapest, 20%, Holop Miklós vegyésztechnikus, Budapest, 10%, Mályi Jenő főkonstruktőr, Budapest, 30%. Szabadalmas: Elzett Művek, Budapest, 50%, Magyar Néphadsereg Haditechnikai Intézet, . . Budapest 50%. Tűzoltó porkeverékek és eljárás hatóanyagok előállítására A tűzoltási gyakorlatban már hosszú" ideje alkalmaznak különböző típusú porkeverékeket tűzoltó ágensként. A leg­­elteijedtebben alkalmazott porkeverékek hatóanyagait a kö­vetkezők szerint csoportosíthatjuk: 1. alkálifém-hidrogén-karbonátok, 5 2. alkálifém-hidrogén-karbonát adduktumok, 3. alkálifém-halogenidek, 4. foszfátkeverékek (alkálifém-, ammóniumfoszfátok, stb.), ! 5. alkálifém-szulfátok, borátok keverékei. 10 A fenti csoportok közül az 1. és 2. csoport anyagai a speciális lángoltó porkeverékek, a 3. csoport szerinti anya­gok a könnyűfém tüzek oltására alkalmas porkeverékek, míg a 4. és 5. vegyületek parázsoltó porkeverékek hatóanya­gai. A lángoltó porkeverékek a hatóanyagon kívül még tar- 15 talmaznak hidrofóbizáló, folyóképesség-riövelő és esetleg egyéb adalékokat is. Jelenleg legkorszerűbb lángolto porke­verékeknek tekinthetők a 2. csoportba sorolt adduktum hatóanyagú porok. Karbamid és alkálifém (Na vagy K) vegyület (karbonát, -bikarbónát, -hidroxid, szilárd fázisú, 20 130—150 C° hőmérsékleten végzett reakcióját ismerteti az 1 118 215 számú nagybritanniai szabadalmi leírás. Az 1 168 092 számú nagybritanniai szabadalmi leírás sze­rint karbamidot és alkálifém-vegyületet (Na- vagy K-bikar­­bamát, -karbonát, szeszkvikarbonát, -hidroxid) reagáltat- 25 nak szilárd fázisban, 150 C° alatti hőmérsékleten. Az I 190 132 sz. nagybritanniai szabadalmi leírás alkáli­­fémbikarbonát illetve alkálifémkarbonát reakcióját ismerteti diciándiamíddal. Az ilyen típusú hatóanyagot tartalmazó porkeverékek30 oltóhatása a klasszikusnak tekinthető alkálifém-hidrokarbo­­nát-bázisú porkeverékek oltóhatásának 3—5-szöröse. Ezen adduktumok stabilitása, inertsége kielégíti az igényeket, ugyanakkor hátrányos tulajdonságaik: az oltáshoz szüksé­ges aránylag kis szemcseméret, ami korlátozza a kilövellési távolságot, valamint a magas előállítási költség. Jelen talál­mány célkitűzése ezen problémák kiküszöbölése. A lángoltó porkeverékek hatóanyagainak alapvető oltási tulajdonsága az égés gyökös láncreakciójának inhibitálása. Ez az inhibició lehet heterogén, illetve homogén fázisú. Az első esetben a lángzónába került por-részecske, mint egy „elemi fal” szerepel, míg a homogén fázisú reakcióban a hatóanyag felületéről elgőzölög az alkálifém-részecske, és gőzállapotban rekombinálja az égési folyamatot továbbvivő részecskéket. Az inhibíciós hatás függ a hőbomlás során keletkező részecskék természetétől, a részecske nagyságától — ami a kilövellési paraméterekké! együtt megszabja a por­­részecske lángzónában való tartózkodásának idejét — vala­mint a részecske felületének nagyságától, ami befolyásolja a heterogén rekombinációt, valamint a szekunder, homogén rekombinációt az elpárolgott ionok számán keresztül. Az inhibíciós mechanizmus vizsgálata azt mutatja, hogy elő­nyös, ha a megfelelően kiválasztott hatóanyag típus esetén lehetőség van a por-alakú részecske felületének növelésére, és a részecske lángzónában való tartózkodásának növelésé­re. A lángoltó hatás alapvető inhibíciós mechanizmusa mel­lett még jelentkezik a hatóanyag hőbomlásakor keletkező inert gázok oxigén kiszorító hatása is, mint másodlagos oltóhatás. Ezért a lángoltó porkeverékek hatóanyagai általá­ban olyan anyagok, amelyekből nagy mennyiségű inert gáz 181499

Next

/
Oldalképek
Tartalom