181498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monoklór-acetil-klorid és monoklór-ecetsav előállítására triklór-etilén hidratálásával
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181498 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979. III. 21. (RO-1015) Elsőbbsége: 1978. III. 22. (78.08264) Franciaország NSZOj CO 07 C 53/48 CO 07 C 51/58 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. X. 28. Megjelent: 1985. XII. 31 Feltalálók: Correia, Yves, mérnök, Chateau-Arnoux, Dumas, Gérard, Saint-Auban, Franciaország Szabadalmas: Rhone—Poulenc Industries, Párizs, Franciaország Eljárás monoklór-acetil-klorid és monoklór-ecetsav előállítására triklór-etilén hidratálásával 1 A találmány tárgya új eljárás adott esetben monoklórecetsavat is tartalmazó monoklór-acetil-klorid előállítására triklór-etilén és/vagy 1,1,1,2-tetraklór-etán vas(III)-klorid katalizátor jelenlétében végzett hidratálásával. Az 1 304 108- sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban közöltek szerint a monoklór-ecetsavat triklór-etilén 150—200 C°-on végzett hidratálásával állítják elő. Hidratálószerként legalább 95s%-os kénsavat vagy óleumot használnak fel. A fenti eljárás kidolgozói a monoklór-ecetsav képződését elméletileg a következő részfolyamatok lezajlásával magyarázzák: S04H2 + CC12 = CHCI -> S02(OH>—O—CCI2—CH2C1 S02(OH>—O—CC12—CH2C1 + H20 - S04H2 + CCl2(OH)—ch2ci CCl2(OH)—CH2C1 - CH2C1—COC1 + HC1 CH2C1—COC1+HzO -> CH2C1—COOH + HC1 A felsorolt részfolyamatok összevonása alapján a reakció a CC12 = CHCI + 2H20 - CH2C1—COOH + 2HC1 egyenlet szerint megy végbe, azaz úgy tűnik, mintha a reakció kizárólag a víz hatására zajlana le. A monoklór-acetil-klorid közbenső termék képződésén keresztül lezajló reakciómechanizmust azonban a későbbi kutatások nem igazolták. Miként az 516 367 sz. francia szabadalmi leírásból kitűnik, víz és triklór-etilén 90s%-os kénsav jelenlétében, 190 C°-on végbemenő reakciója során termékként kizárólag monoklór-ecetsav képződik. A 86 192. sz. svájci szabadalmi leírás eljárást ismertet 2 moroklór-acetil-klorid előállítására triklór-etilén és kénsav körülbelül 110 C°-on végrehajtott reakciója útján. Tekintettel ina, hogy az eljárásban vízmentes (100%-os) kénsavat használnak fel, a monoklór-acetil-klorid képződése nem ala- 5 pull at a triklór-etilén hidratációján. A 3 742 047. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a monoklór-acetil-kloridot úgy állítják elő, hog/ triklór-etilén és monoklór-ecetsav elegyét kénsav vagy vala milyen szulfonsavszármazék jelenlétében 75—125 C° -on 10 tárt ák. A reakcióhoz lényegében vízmentes savakat, például 100%-os kénsavat, illetve toluolszulfonsavat, metánszulfonsavat, etánszulfonsavat vagy klór-szulfonsavat használnak fel. 100%-os kénsav felhasználása esetén a következő bruttó reakcióegyenletnek megfelelő folyamat megy végbe: 15 CHCI = CC12+C1-CH2— C00H + H2S04 - 2C1CH2—COC1 + H2S04 Az eljárás hátránya, hogy kiindulási anyagként monokló -ecetsavat igényel, ami igen sok értékes vegyület (például a k'ór-acetil-csoportot tartalmazó herbicid vagy parazitael- 20 lenes hatóanyagok) szintézisének nélkülözhetetlen kiindulási anyaga. További hátrányt jelent, hogy a reakció során igen portosan kell szabályozni a hőmérsékletet, 125 C°-nál magas rbb hőmérsékleten ugyanis melléktermékekként polimerizá lt és szulfonált vegyületek, továbbá dehidratált szárma- 25 zékok (anhidridek) képződnek. A 2 070 428. sz. francia szabadalmi leírás szerint az utóbbi reakciót atmoszferikusnál nagyobb nyomáson, sósav jelenlétében játszatják le, és katalizátorként kénsav vagy szulfonsaval helyett vas(III)-kloridot használnak fel. Ez az eljárás 30 — i fenti reakcióhoz hasonlóan — monoklór-ecetsavat igé-181498
