181472. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpa
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181472 Nemzetközi osztályozás: Hl Bejelentés napja: 1979. II. 19. (Pl—665) Elsőbbsége: 1978. II. 22. (7801972) NSZOj H 01 J 61/18 Hollandia ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982. XI. 29. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Driessen Antonius Jozephus Gerardus Cornells, mérnök, N. V. Philips’ Gloeilampenfabrieken, Jacobs Comelis Adrianus Joannes, mérnök, Eindhoven, Hollandia Emmasingel, Eindhoven, Hollandia Nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpa 1 2 A találmány tárgya nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpa, amelynek kisülési csöve, ezen belül fölös mennyiségű nátrium és töltése, valamint xenon töltése van, miáltal a lámpa működése közben a kisülési csőben a nátriumgőz nyomása a 300 torrt meghaladja, és a higany kiegyenlítő 5 gázként hat. A bevezetőben körülírt nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpát ismertet például a 3 716 743 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. Az ebben ismertetett lámpa színhőmérséklete lényegesen magasabb mint 2100 °K, és az 10 Ra színvisszaadási tényezője hozzávetőlegesen 78. Ennek az ismert lámpának ezért az az előnye, hogy annak fénye meglehetősen fehér. Ennek az ismert lámpának azonban az a hátránya, hogy újragyújtási feszültsége viszonylag magas akkor, ha a lámpa váltakozó feszültségről működik. 15 Megjegyzendő, hogy a bevezetőben meghatározott típusú lámpák rendszerint váltakozó feszültségről működnek, mivel egyenáramú működtetés esetén többek között az a hátrányuk, hogy a kisülési csövön belül fémszállítás jön létre, vagyis kataforézis. 20 Újragyújtási feszültség alatt azt az elektromos feszültséget értjük, amely szükséges a kisülési csövön belül a kisülés újraindításához a váltakozó áramú feszültségforrás minden fél-periódusának kezdetén. Rendszerint az újragyújtási feszültség meghaladja a kisülési cső ívfeszültségét, amely szűk- 25 séges a fél-periódus maradó része alatt. Viszonylag magas újragyújtási feszültség alatt egy olyan újragyújtási feszültséget értünk, amely sokkal magasabb mint az ívfeszültség. Egy viszonylag magas újragyújtási feszültség esetén vagy nagy lesz annak a veszélye, hogy a lámpa a hálózati feszült- 30 ségnek szokásos esése mellett is már kialszik, vagy az elérhető hálózati feszültség nagyságához képest viszonylag alacsony ívfeszültséget kell választani. Az alacsony ívfeszültség kis működési feszültséget is jelent. A működési feszültség alatt a kisülési cső effektiv fesültségét kell érteni. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan, a bevezetőben körülírt nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpa kidolgozását, amelynél a fény fehér színe megtartása mellett alacsony újragyújtási feszültséget érünk el. A találmány szerinti nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpát, amelynek kisülési csöve, ezen belül fölös mennyiségű nátrium és higany töltése, valamint xenon töltése van, miáltal a lámpa működése közben a kisülési csőben a nátriumgőz nyomása a 300 torrt meghaladja és a higany kiegyenlítő gázként hat, a találmány szerint az jellemzi, hogy a kisülési csőben a higany súlya a higany és nátrium együttes súlyának 50—90%-a, a xenon nyomása 300 °K hőmérsékleten 100— 1000 torr nyomástartományban van, és a lámpa működése közben a nátriumgőz nyomása 800 torr alatt van. Ennek a lámpának az az előnye, hogy a fehér fény előállítása kombinálódik alacsony újragyújtási feszültséggel. Ehhez az alábbi magyarázatot szükséges fűzni. Ahhoz, hogy fehér színű fényt állítsunk elő egy elfogadható fényhatásfok mellett, a lámpa színpontja a C. I. E. (Commission Internationale de l’Eclairage) színháromszögben a fekete test görbéjéhez kell közel essen, vagyis hozzávetőlegesen a 2250 °K, és 2750 °K közötti tartományba. A színpontnak az Y-koordinátája 0,39 és 0,43 közé kell esnie. Ez a tartomány látható a mellékelt 2. ábra vonalkázott paralellogrammájában. A kisülési csőben 300—800 torr tartományban levő
