181468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szalmacellulóz előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181468 A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY IS Bejelentés napja: 1979. IX. 13. (PA—1363) Nemzetközi osztályozás: nszo3 D 21 C 3/02 Elsőbbsége: 1978. XII. 12. (WP D 21 C/209 744) Német Demokratikus Köztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. X. 28. Megjelent: 1985. VII. 31. -í , Szabadalmi Tár. ' ^ V # ^ * Feltalálók: Szabadalmas: Bergner Christian oki. mérnök, Coswig, Dr. Magister Günther oki. vegyész, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság, Dr. Lengyel Pál kémiai tudományok kandidátusa, Budapest Papíripari Vállalat, Budapest és VEB Wissenschaftlich-Technisches Zentrum der Zellstoff und Papierindustrie, Heidenau, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás szalmacelluloz előállítására 1 2 A találmány tárgya egylépcsős eljárás szalmacellulóz előállítására oxigén jelenlétében. A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy feltáró vegyszerként NaOH és Na2C03 keverékét egymáshoz viszonyítva 1 :3—3,1 arányban használjuk. Ismeretes, hogy a szalma feltárása szulfátos vagy nátron eljárással (más néven szódás eljárással, ahol feltáróvegyszerként NaOH vizes oldatát használják) történik. Ezekkel az eljárásokkal jó minőségű cellulózok állíthatók elő. Azonban a feltárás folyamán olyan szennyvizek keletkeznek, amelyeknek magas a KOI (kémiai oxigén igény) (MSz. 260/16—67 szerint) és BOI5 (biológiai oxigén igény, 5 nap alatt) értékei, ezért külön szennyvíztisztító berendezéseket igényelnek. Ezen kívül a szulfátos feltárásnál keletkező kéntartalmú gázok miatt a lefúvatási gáz—amely kénhidrogént, merkaptánt, diszulfidot, dimetilszulfidot tartalmaz —, kellemetlen szagú. A fából készült cellulóz előállításánál ismeretes olyan eljárás, hogy a feltárást kénmentes, alkalikus hatást biztosító vegyszerrel, gázhalmazállapotú oxigén jelenlétében végzik. (Revue A. T. I. P. Párizs 27. (1973) 2,139—145. oldal, Bum. prom. Moszkva (1975) 9, 5—7. oldal.) Ennél az eljárásnál a lefúvatási gáz, a szennylúg szagtalan, aminek a KOI és BOIs értéke lényegesen kisebb. Hátránya az eljárásnak az, hogy a feltárás két lépcsőben történik. Az első lépcsőben az anyagot előimpregnálják alkalikus vegyszerrel, az oxigénes feltárást a második lépcsőben végzik el. Ez az eljárás költségesebb. A szalma feltárására egylépcsős eljárás ismert, amelyeknél feltáróvegyszerként csak Na2C03-at vagy NaOH-ot használnak oxigén jelenlétében, de egyik vegyszerrel sem kaptak kielégítő eredményt. (Revue A. T. I. P. Párizs 31. (1977) 4, 131—135. oldal.) Ennek az eljárásnak hátránya, hogy a félcellulóz-jellegű, nagyon kemény cellulózt kapunk és a 5 feltáráshoz jelentős mennyiségű vegyszer szükséges. A találmány célja a szalmát oxigénes-alkalikus eljárással egy lépcsőben úgy ligninmentesíteni, a feltárási folyamatot úgy irányítani, hogy a cellulózrostok legkevésbé károsodjanak, de ugyanakkor teljesen feltárt cellulózt kapjunk. 10 A találmány szerinti eljárás feladata volt a megfelelő alkalikus hatású vegyszer kiválasztása. A szalma esetében ezt úgy oldjuk meg, hogy feltáróvegyszerként NaOH és Na2C03 keveréket alkalmazzuk egymáshoz viszonyítva 1: 3-tól 3 : 1 arányban Na20-ra számítva. 15 A szalma száraz tömegére vonatkoztatva a NaOH és a Na2C03 teljes mennyisége 12—18% Na20-nak felel meg. A találmányt a továbbiakban példák segítségével részletesen ismertetjük. 20 1. példa Aprított gabonaszalmából 25% anyagsűrűségű vizes oldatot készítünk úgy, hogy 8% Na20-nak megfelelő Na2C03-t 25 és 8% Na20-nak megfelelő NaOH-t és 1% MgS04-t mint védő kolloidot adunk hozzá. Oxigént 0,8 MPa parciális nyomáson adunk az elegyhez és a feltárókeveréket 60 perces felfütési Idő alatt 150C°-ra melegítjük. A feltárási idő 40 perc. A szennylúg lefejtése után teljesen feltárt cellulózt ka- 30 punk. 181468
