181464. lajstromszámú szabadalom • Hámozóberendezés folyadékokban lebegő, főként a folyadék fajsúlyánál kisebb fajsúlyú szennyezőanyagk elválasztására, előnyösen olajtartalmú szennyvizek tisztítására
I I MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181464 ÆmÉk Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1978. V. 5. (MO—1013) NSZOj wffw E 02 B 15/04 Közzététel napja: 1982. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI- . • ■ - ' ■ i 'i HIVATAL Megjelent: 1985. VII. 31. Szabadalmas: Morva Alajos építésztechnikus, 20%, Somogyi Ferenc oki. épületgépészüzemmérnök, 80%, Budapest Hámozóberendezés folyadékokban lebegő, főként a folyadék fajsúlyánál kisebb fajsúlyú szennyezőanyagok elválasztására, előnyösen olajtartalmú szennyvizek tisztítására A találmány tárgya hámozóberendezés folyadékokban lebegő, főként a folyadék fajsúlyánál kisebb fajsúlyú szenynyezőanyagok elválasztására, előnyösen olajtartalmú szennyvizek tisztítására, melynek célszerűen nyújtott téglalap alaprajzú medencéje egy a tisztítandó folyadékhoz ren- 5 delt és a medence mindenkori folyadékszintje alatt elrendezett, legyezőszerűen kiképzett beömlőidommal, egy úszótesteken rögzített késes hámozószerkezettel, továbbá egy-egy a kisebb fajsúlyú és adott esetben a kiülepedő nagyobb fajsúlyú szennyezőanyagokhoz rendelt ürítőcsonkkal van felszerelve, ahol a hámozószerkezetnek a hámozókés felé fordított szájnyílású fúvókái vannak. Számos iparág állandóan napirenden tartott problémája a különféle technológiák során keletkező különféle folyadékok lebegő szennyeződésének elválasztása. A környezetszennyeződés rohamos növekedése a figyelmet különösen az ipari szennyvizek tisztítására, ill. takarékossági szempontokat is tekintetbe véve ezek visszaforgatására hívta fel. Az ipari szennyvizek és más folyékony halmazállapotú melléktermékek lebegő szennyeződései két csoportra oszthatók fel a tisztítandó folyadék szempontjából, nevezetesen az adott folyadék fajsúlyánál nagyobb és kisebb fajsúlyú anyagokra. További felosztás lehetséges aszerint, hogy a lebegő anyag szilárd vagy folyékony halmazállapotú. Az egymástól eltérő halmazállapotú, fajsúlyú és szemcse- 25 méretű anyagok szétválasztására igen nagyszámú eljárás és berendezés ismert. Az ülepítési, centrifugálási és szűrési műveletek egyszerű vagy kombinált végzése általában energiaigényes feladat, ezért ott, ahol nagy mennyiségű anyag átbocsátása szükséges általában a fajlagosan legkisebb energiát 2 igénylő, legnagyobb átbocsátóképességű és legkisebb beruházási ill. üzemelési költséggel járó ülepítőberendezéseket alkalmazzák önmagukban vagy az igényeknek megfelelően más technológiai berendezésekkel kombináltan. Az ismert ülepítőberendezések hátrányos tulajdonsága — főként ha a tisztítandó folyadék egy nagyobb fajsúlyú és egy kisebb fajsúlyú szennyeződést is tartalmaz, mint pl. a leggyakrabban előforduló esetben a homok- és olajszennyeződést egyidejűleg tartalmazó ipari szennyvizek esetében 10 — abban van, hogy egymást kölcsönösen lerontó követelményeket kellene a berendezésekben megvalósítani. A legelterjedtebben alkalmazott műtárgyakban, a különféle ülepítő- és fölözőmedencékben ugyanis egyrészt a szennyvizet lamináris áramlásban minimális sebességgel kel- 15 lene áramoltatni azért, hogy a lebegő homokszemcsék leülepedhessenek a medence fenekére, a lebegő olajcseppek pedig felúszhassanak a felszínre. Másrészt viszont, mivel a felúszott olajréteget általában egy a medencébe befuggesztett fölöző- és/vagy hámozóeszközzel választják el a szennyvíz 20 felszínétől, a szennyvizet legalább akkora sebességgel kellene áramoltatni, hogy a fölözés hatékony legyen. Nyilvánvaló, hogy e két egymás ellen ható követelmény egyidejűleg megvalósíthatatlan, így csak kompromisszumos megoldás lehetséges. Egy további, a gyakorlatban mindkét fenti követelmény kielégítését lerontó körülmény abban van, hogy a szennyvízterhelés időben távolról sem egyenletes és változása lökésszerű. Ezek a lökésszerű ingadozások viszont egyrészt megzavarják a kialakult vagy kialakulóban levő áramlási képet, 30 másrészt hullámjelenségeket okoznak főként a felszínen, de II
