181448. lajstromszámú szabadalom • Aprítógép csomósodásra, gubancolódásra hajlamos, főleg tördelhető, 50 mm nél nagyobb szálhosszúságúra gyártott anyag aprítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 181448 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979. IX. 20. (KE—1057) NSZO3 D 01 B 9/00 Közzététel napja: 1982. XI. 29. f Szabadaími Túr. ’ / V * - i j ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. VI. 30. _______________^ A feltaláló azonos a bejelentővel Szabadalmas: Kenderi Tibor műszaki tanácsadó, Budapest Aprítógép csomósodásra, gubancolódásra hajlamos, főleg tördelhető, 50 mm-nél nagyobb szálhosszúságúra gyártott anyag aprítására 1 2 A találmány tárgya aprítógép csomósodásra, gubancolódásra hajlamos, főleg tördelhető, 50 mm-nél nagyobb szálhoszszúságúra gyártott anyag — pl. ásványgyapot, üveggyapot, salakgyapot stb. — aprítására anyagbefogadó garattal, a garat alatt elhelyezett, annak fenékrészét legalább részben alkotó, palástján fogakkal ellátott tépőhengerrel és a garatnak a tépőhenger forgásirányát tekintve kifelé vezető oldalánál állítható magasságú és szöghelyzetű határolóelemmel. Az ipar számos területén alkalmaznak hőszigetelő, hangtompító vagy tűz ellen védő bevonatokat. Ezekhez a bevonatokhoz azbesztet vagy egyéb szálas anyagot használnak, melyet pelyhesítve, fellazítva csővezetékén át a bevonandó felületre fújnak, miközben a fúvósugárban kötőanyaggal nedvesítik, vagy — ha a bevonó anyag már előre össze van keverve kötőanyaggal — a kötőanyagot aktiválják. Ezen művelet során problémát okoz az 50 mm-nél — de gyakran még 200 mm-nél is — nagyobb szálhosszúságúra gyártott anyag — pl. kőgyapot, üveggyapot, salakgyapot — csomósodásra, gubancolódásra való hajlamossága, ami miatt a szokásos, vagy pl. a 162.992 sz. magyar szabadalomban ismertetett szórószigetelőgéppel egyáltalán nem, vagy csak nem kellő egyenletességgel dolgozhatók fel, ami a bevonat minőségét erősen rontja. A 162.992 sz. magyar szabadalomból ismeretes olyan szórószigetelőgép, amely szálasanyagoknak hőszigetelő, hangtompító, vagy tűz ellen védő bevonatok kialakítására alkalmas. A szórószigetelőgépnek anyagtartálya, anyagkitépőtovábbító hengere és az anyagtartály vagy garat kifelé vezető oldalánál állítható magasságú és szöghelyzetű anyagvastagság-határoló eleme van. A tépőhengerrel a határoló elem mögött elhelyezett seprőhenger dolgozik együtt, amely a tépőhengeren levő anyagréteget pelyhesíti és fellazítja, majd a vele közös térben levő szívóventillátorhoz juttatja. Ez a gép az 50 mm feletti szálhosszúságú anyagok feldolgozására már 5 nem alkalmas, ezek feldolgozásánál nehézségek mutatkoznak. Különös problémát jelent az olyan szálasanyag feldolgozása, amely törékeny. A törékeny anyagokat — pl. kőgyapot, üveggyapot, salakgyapot — először törő jellegű techno- 10 lógiával, például hengerléssel, vagy kalapácsos darálóval felaprítják. Ezen technológiák hátránya, hogy nem biztosítják az anyag egyenletes szerkezetét, azaz finom porrá őrölt rész keletkezik, de szálak is megmaradnak. A mezőgazdaságban szálasanyagok feldolgozásához szecskázógépeket al- 15 kalmaznak, amelyek vágóélekkel dolgoznak. Ugyanakkor a kőgyapot, üveggyapot nem aprítható gazdaságosan a vágó módszerrel, mivel ezek az anyagok rendkívüli mértékben elkoptatják a vágóéleket. Az ismert módszerekkel tehát a bevezetőben említett 20 anyagfajtáknak szigetelőbevonatokhoz, vagy pl. nagyszilárdságú alaktestek kialakításához való előkészítése nem hajtható végre gazdaságosan, az említett hátrányok, nehézségek miatt. A találmány célja olyan aprítógép létrehozása, amelynek 25 segítségével a nehézségek megszűnnek, s az anyagok feldolgozása, előkészítése gazdaságosan történhet. A találmány alapgondolata két felismerésből indul ki: — az ásványi gyapot, üveggyapot, ill. salakgyapot 20 mmnél kisebb szálhosszúságra darabolva elveszíti csomósodás- 30 ra, gubancolódásra való hajlamát és jól adagolhatóvá, szór-181448
