181416. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 20-80 %-os optikai tisztaságú 2-hidroxi-ciklopent-4-enil-ecetsavlakton izomerelegyekből a nagyobb mennyiségben levő enantiomer elkülönítésére
MAGYAR SZABADALMI 181416 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. III. 5. (Cl—1919) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 C 07 B 19/00: C 07 D 307/93 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. X. 28. &af)ad3/mí Tér. ' ^ NSv~'-^AJDONA jy Megjelent: 1985. VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Töke László vegyészmérnök, 10%, Budapest, dr. Fogassy Elemér vegyészmérnök, 10%, CHINOIN Gyógyszer és Budapest, dr. Ács Mária vegyészmérnök, 10%, Budapest, Bencsik Péter technikus, 10%, Buda- Vegyészeti Termékek Gyára Rt., pest, Nagy Lajos vegyészmérnök, 20%, Szentendre, Árvay László vegyészmérnök, 10%, Budapest, Budapest dr. Székely István vegyészmérnök, 15%, Dunakeszi, dr. Simonidesz Vilmos vegyészmérnök, 7,5%, Dunakeszi, Lovász Pálné vegyészmérnök, 7,5%, Budapest. Eljárás 20—80%-os optikai tisztaságú 2-hidroxi-ciklopeiit-4-enil-ecetsavlakton izomerelegyekből a nagyobb mennyiségben jelenlevő enantiomer elkülönítésére í A találmány tárgya eljárás 20—80%-os optikai tisztaságú 2-hidroxi-ciklopent-4-enil-ecetsavlakton izomerelegyekből a nagyobb mennyiségben jelenlevő enantiomer elkülönitésére. Az (I) képlettel jellemezhető optikailag aktív és racém 2-hidroxi-ciklopent-4-enil-ecetsavlaktonokat a prosztaglandinok és egyéb ciklopentén-vázas vegyületek — például a cisz-jázmon és a természetes piretrinek — előállítására intermedierként használják [JACS., 95, 6382. (1973), illetve J. Org. Chem., 37, 2363. (1972)]. Az (I) képletű vegyületeket úgy állítják elő, hogy a ciklopentadiénre diklór-acetil-kloridot addícionáltatnak, a keletkezett diklór-keton-származékot deklórozzák, majd Baeyer— Villiger oxidációval (I) képletű racém laktonná alakítják [Tetrahedron Letters 307. (1970)]. A természetesnek megfelelő konfigurációjú prosztaglandinok, illetve természetes piretrinek előállításához azonban optikailag aktív (I) képletű laktonra van szükség. Ezt a racém laktonból például hidrolízissel, majd a-fenil-etil-aminnal végzett rezolválással állítják elő [JACS., 95, 6832. (1973)]. A sóképzést, és a kikristályosítást egymást követően többször megismételve kellő tisztaságban elő lehet állítani a kívánt (+)- és (-)-enantiomer laktont. Ipari méretekben ilyen eljárásokkal nem gazdaságos dolgozni, mert a rezolválási műveletek nagy készülékparkot és munkaerőt kötnek le. További hátrányként jelentkezik az, hogy a rezol válás „melléktermékeként” kapott, és nem kívánt enantiomerben feldúsult, illetve racém izomerelegy nem lehet tetszőleges izomer összetételű az újbóli rezolválás előtt. Ismeretes, hogy a rezolválás akkor végezhető el a legjobb hatásfokkal, ha a racém izomerelegy optikai tisztasága legfeljebb 10%-os. 2 Az irodalomból megismerhető rezolválási eljárások a 2- -hidroxi-ciklopent-4-enil-ecetsavlakton rezolválására nem alkalmasak. Az 1 210 495. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban racém fenil-glicin indukált kristályosításon alapuló rezolválását ismertetik. A kristályosítást túltelített oldatból végzik.. A leírásban foglaltak szerint ezzel az eljárással csak olyan anyagok bonthatók antipódjaikra, amelyekben az antipódok szilárd fázisban nem képeznek egymással molekulavegyületet. Az általunk rezolvált lakton antipódjai szilárd és olvadék fázisban egymással molekulavegyületet képeznek, így nem volt várható, hogy ezzel az eljárással eredményt érhetünk el. A 170 427 sz. magyar szabadalmi leírás más típusú vegyületekre vonatkozik, így az általa adott kitanítás sem segített hozzá a 2-hidroxi-ciklopent-4-enil-ecetsav-lakton rezolválásához. A 168 658 sz. magyar szabadalmi leírás szerint úgy rezolválják a 3-fluor-dl-alanint, hogy sót képeznek belőle, majd a sóból meleg vízzel telített oldatot készítenek. Ezt lehűtéssel túltelítetté teszik, majd a kapott túltelített oldatot az egyik 3-fluor-alanin-antipód sójának oltókristályával beoltják. Ennek hatására az oltókristállyal azonos antipód sója kristályosán kiválik. Az eljárás hátránya az, hogy a rezolválás vizes közegben történik. Ez anyagveszteséggel jár, és gondoskodni kell az elöntésre kerülő anyalúgok megfelelő kémiai tisztításáról is. Célul tűztük ki egy olyan, iparilag alkalmazható elválasztási művelet kidolgozását, amely az első rezolválási lépés során kapott, részlegesen rezolvált, (I) képletű lakton izo-5 10 15 20 25 30 181416
